TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

"Ez az adócsökkentés kormánya" – hangzott a szocialista párt 2006-os választási kampányának egyik szlogenje. Azóta azonban csak emelkednek az adók, és újakat vezet be a kormány. Tegnap Gyurcsány Ferenc miniszterelnök már sokadszorra helyezte kilátásba az adócsökkentést - feltehetően belátta, hogy csak így harcolhat a recesszió ellen. Korábban úgy vélekedett: attól még nem alkalmaznak több cukrászt, ha csökken a járulék, hiszen új munkaerőre csak abban az esetben van szükség, ha az emberek több rigójancsit vesznek. Nagy kérdés, hogy a feledés lesz-e a tegnapi bejelentések sorsa, vagy tényleg megvalósul belőlük valami? Mfor.hu háttér.

Csökkentjük az adókat. Mégsem. Mégis. Egy kicsit. (Fotó: MTI)

Az adóreform egy része az élőmunkát sújtó terheket érinti. Ebben az esetben minimum öt százalékos mérséklésnek van értelme, hiszen ennek lenne már érzékelhető hatása a reálgazdaságban. Szakértők szerint a csökkentés százalékonként 70-80 milliárd forint bevételkiesést jelentene a költségvetésnek. (2008 nyár végén egyébként még tíz százalékos mérséklési terveket hallhattunk ebben a kategóriában.)

Szerény járulékcsökkenés

Ha meg is valósul az öt vagy akár tíz százalékos csökkenés, a járulékszint így is elképesztően magas maradna európai szinten – például még mindig nagyon messze lennénk a szlovákok egykulcsos adójának szintjétől. Tehát keveset javítana az ország versenyképességén a kilátásba helyezett reform, igaz, legalább valamelyest mérséklődne versenyhátrányunk.

Az élőmunka terhei természetesen nemcsak a kulcsoktól függnek, hanem a megadóztatott jövedelem nagyságától is. Ugyebár eredetileg volt a minimálbér, ami után a vállalkozóknak adózni kellett. Ám 2007-ben jött a dupla minimálbér, amelynek indoka a gazdaság kifehérítése volt. Persze a nemes cél ellenére ez az érintettek számára száz százalékos adóemelést jelentett.

2008-ban ismét sikerült az adófizetésen egy nagyot dobni azzal, hogy bevezették a szakmai minimálbért. A terheket csak tovább tetézte, hogy mindezeknek az adóalapoknak kiszámítását képező minimálbér nagyságát is folyamatosan emelték. Ilyen összefüggésben a vállalkozók számára a járulékkulcs öt százalékos mérséklése nem sokat jelent majd.

Bevételi oldalon áfa-emelés

Az áfa-emelésében az a ráció, hogy a közgazdasági irodalom szerint a forgalmi adók kevésbé gátolják a gazdasági növekedést, mint a munkabérre rakodó terhek. Vagyis ha emelnénk az áfa-kulcsokat - amiből aztán a járulékokat csökkentenék -, akkor jót tennénk a gazdaságnak. Ez a hatás valóban érvényes, ám csak hosszabb távon. Kérdéses, segítene-e ez bármit is a mostani recesszión.

A kiszivárgott hírek szerint a most húsz százalékos kulcsot 22-re vagy 23-ra emelnék, de vannak olyan pletykák, hogy egyenesen 25 százalékra tornásznák vissza. Ez azonban szintén nem kívánt mellékhatásokat okozhatna, hiszen például növelhetné az inflációt. Igaz, az illetékesek szerint most olyan nagy a defláció a világgazdaságban, hogy ez nem jelent majd problémát. Sőt, még jót is tesz a költségvetésnek, hiszen a pénzromlás növelheti a bevételeket.

Viszont mi történik akkor, ha a jelenlegi defláció hirtelen megfordul, és a piacokba pumpált rengeteg pénz egyszer csak beindítja az inflációt? Ebben az esetben az áfa-emelés hatása nagyon kellemetlenül érintheti az inflációs pályát. Az áfa-emelés egyébként százalékonként kilencven milliárdos többletbevételt eredményez, amit érdemes összevetni a járulékbevétel csökkenésével.

A másik probléma az áfa-emeléssel az lehet, hogy mérsékli a kiskereskedelmi forgalmat, ami tovább fokozhatja az egyébként is mély recessziót. Az áfa-emelés hatása lényegében azonnali lenne, a járulékcsökkentésé viszont inkább hosszú távon jelentkezne, ami szintén nem a gazdaság élénkítése felé mutat.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy az elmúlt években folyamatosan emelkedett például a dohánytermékek jövedelemadója, és az üzemanyagoké sem csökkent. Sőt, időközben bevezették az úgynevezett Roobin Hood adót is.

Könnyen megeshet azonban, hogy az egész adó-átcsoportosításból semmi sem lesz, vagy csak kevés fog megvalósulni belőle. A miniszterelnök a menetrenddel kapcsolatban a csütörtöki kormányszóvivói tájékoztatón úgy nyilatkozott: "Az első konkrét intézkedések július elejétől léphetnek hatályba, de bizonyára lesznek olyanok is, melyek később, például csak jövő januártól lesznek érvényesek. Azt egyelőre nem lehet megmondani, melyik lesz az első konkrét törvény, de az biztos, hogy már februárban fogunk benyújtani ezzel kapcsolatban törvényjavaslatokat."

Adócsökkentés lesz – mégsem – mégis?

A miniszterelnök a 2006-os választási kampány reklámfilmjeiben még azt ígérte, hogy "ez az adócsökkentés kormánya." Lényegében hatalomra kerülése óta is erről beszél, ám ehelyett jobbára adóemelések valósulnak meg. Igaz, 2006-ban az akkori 25 százalékos áfa-kulcsot húszra mérsékelték, ám a választások után egyből hatról 12 százalékra emelték a kedvezményes kulcsot.

Előbbi lépést később megbánta, hiszen 2008 februárjában azt nyilatkozta: a kormány legnagyobb hibája az áfa-csökkentés volt. A kampány során még elutasította, hogy csökkentsék a járulékokat, mivel az nem teremt új munkahelyeket. Mint mondta, attól, hogy csökken a járulék, még nem kell több cukrász. "Akkor kell több cukrász, ha az emberek több rigójancsit esznek" – magyarázta.

Na de ez már történelem, hiszen 2008 nyarán, a Megegyezés című dolgozatban maximum 150-200 milliárd forintos adócsökkentés tartott elképzelhetőnek. Ám az októberben bekövetkezett pénzügyi krach után még ezt a szerény csökkentést is elvetette. A 2008. október 18-án megtartott Nemzeti Csúcson elvileg egyetértett az adócsökkentéssel a miniszterelnök, ám ennek lehetőségét a messzi távolba tolta ki. 2009. december 5-én szintén úgy nyilatkozott, hogy 2009-ben és 2010-ben nincs lehetőség érdemi adócsökkentésre.

Mindezek ellenére 2009. januárban, az egyre romló gazdasági helyzet - és összességében a villággazdasági válság - kényszerének hatása alatt a kormány ismét felvetette az adóreform lehetőségét. Kíváncsian várjuk, hogy az idén mi lesz belőle.

Varga M István

Menedzsment Fórum

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.