A képviselők 128 igen szavazattal, 30 nem ellenében hagyták jóvá az adócsomagot, amely az adórendszer alapjain nem változtat, ugyanakkor több fontos változtatást is hoz: ezentúl adókedvezmény jár a házasságkötés után, folytatódik a munkahelyvédelmi akció, a kártyás fizetéseknél éves lesz a tranzakciós díj, szigorodnak az áfabevallási szabályok, települési adó lesz bevezethető, és népegészségügyi termékadó sújtja majd a szeszesitalok nagy részét.
Ezek a lépések segítik a családokat
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi közlése szerint az adótörvényben már most megjelenik a kétgyermekes családok kedvezményének fokozatos emelése, amely 2016-tól lép majd életbe. Esetükben ettől az időponttól kezdve évente 2500 forinttal nő a havonta és gyermekenként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke, így 2019-re megduplázódik, 10 ezerről 20 ezer forintra nő a gyermekenkénti kedvezmény.
A házassági kedv növelése érdekében a fiatal párok is adókedvezményhez juthatnak. Ennek feltétele, hogy legalább az egyik félnek az első házassága legyen. Az adókedvezmény mértéke havi 5000 forint, ezt legfeljebb két évig lehet érvényesíteni. Vagyis kvázi 120 ezer forintos nászajándékot kapnak a kormánytól a friss házasok.
Jövőre a munkahelyvédelmi akcióban már részmunkaidőben is jár az adókedvezmény a kisgyermekes szülők után. A munkáltatói szociális hozzájárulási adókedvezmény kibővül: a részmunkaidőben foglalkoztatottak esetében bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt a kisgyerekeseket foglalkoztató munkáltatók.
Nem változik drasztikusan a cafetéria
Az eredeti javaslatban a béren kívüli juttatásokra drasztikus adóemelés vonatkozott volna, ám ettől végül visszatáncolt a kormány. Így a cafeteria adótételei nem módosulnak, marad a teher jelenlegi mértéke. A változás annyi, hogy a juttatás felső határa 450 ezer forintra csökken, viszont a 200 ezer forint feletti rész csak SZÉP-kártyán nyújtható majd.
Szintén szerepelt az eredeti tervekben a nagy felháborodást kiváltó internetadó, amelynek mértéke 150 forint lett volna minden megkezdett gigabyte után. Ám a tiltakozó akciók nyomán a kormány ettől a tervtől is elállt.
Drágul az alkohol
Sokak káros szenvedélye az alkohol, illetve a cigaretta fogyasztás, nekik januártól mélyebben a zsebükbe kell nyúlni. A törvény új termékkel bővíti a népegészségügyi-termékadó-köteles (köznéven chipsadó) termékek körét: bevonják az alkoholos italokat is. Mivel az alkoholos italok egészségkárosító hatása függ annak alkoholtartalmától is, ezért a jogalkotók sávosan differenciált adó meghatározását tartják szükségesnek. Ugyanakkor az adóköteles termékek köréből kikerülnek azok, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, de cukortartalma nem haladja meg a 40 százalékot.
A magánfőzéshez kapcsolódó bevételeket egyébként a javaslat áttelepíti az önkormányzatokhoz, akik az adóbevallás és adófizetés hatósági körét is megkapják. Ez azt jelenti, hogy nem a NAV, hanem a helyi önkormányzatok ellenőriznek, és hajtják be az adót.
A termékdíjjal kapcsolatos módosítások közül korábban Rogán Antal megemlítette, bár - jogtechnikai okokból - most úgy szavazzák meg a törvényt, hogy a boros üvegek fémkupakjait is termékdíj terheli majd, azt kérték a kormánytól, a költségvetést megalapozó törvényeknél módosítsák ezt a szabályt, hogy a boros üvegek fémkupakjai után ne kelljen termékdíjat fizetni.
Drágul a szappan
A boroskupakok ugyan megúszhatják a termékdíjat, ám számos termékre kiterjesztik. Így jövőre a szappan, a sampon, a mosószer és a művirágok után is kell fizetni. Ráadásul az irodai papírra is kivetik ezt a díjat, ami másolópapírokon túl a jegyzettömbök, iratrendezők, mappák esetében is fizetési kötelezettséggel jár majd.
Adót szedő önkormányzatok
A törvény megteremti a lehetőségét annak is, hogy az egyes önkormányzatok saját hatáskörben úgynevezett települési adókat vessek ki, feltétele, hogy ne ütközzön törvénybe a kivetés. Ennek keretén belül adót “vezethetnek be bármely adótárgyra, ha az nem képezi törvényben szabályozott közteher tárgyát.” Az adónak ugyanakkor nem lehet alanya szervezet, vagy vállalkozás.
A törvény egyben mentesíti a helyi iparűzési adó alól azokat a szövetkezeteket, amelynek nettó árbevétele legalább 95 százalékban tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik.
Sokba kerül majd az áruházláncoknak az élelmiszerfelügyeleti díj
A nagy láncokban akár komolyabb drágulást is hozhat az ún. napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteket üzemeltető vállalkozásokat sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj. Ennek az adónak is – hasonlóan a korábbi kiskereskedelmi különadóhoz – az alapja az árbevétel, illetve a mértéke sávosan progresszív: 500 millió forintig adómentesség fog érvényesülni, majd 50 milliárd forintig 0,1 százalék lesz az adó mértéke, ezután pedig 50 milliárd forintonként 1-1 százalékkal emelkedik egészen a 300 milliárd forint feletti sávig, ahol az 6 százalékban maximalizálódik.
Néhány hús azonban olcsóbbá válhat egy másik módosításnak köszönhetően. A köztes terméknek minősülő, nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh és kecske) és vágott állatok értékesítésére vonatkozó áfa-kulcs ugyanis 27-ről 5 százalékra csökken átmenetileg.
mfor.hu
