A Magyar Nemzeti Bank második negyedévre vonatkozó hitelezési felmérése szerint érdemi élénkülés figyelhető meg az új hitelek volumenében. A teljes hitelintézeti szektor bruttó háztartási hitel kibocsátása 145 milliárd forintot tett ki a második negyedévben, jelentősen meghaladva mind az előző negyedév, mind az előző év azonos időszakának új kibocsátását.
2013 második negyedévéhez képest mintegy 45 százalékkal nagyobb értékben kötöttek új szerződést a bankok. Ilyen mértékű szerződési volumenre utoljára – a végtörlesztési időszak hitelkiváltásaitól eltekintve – 2010-ben volt példa. Az élénkülés legnagyobb mértékben a lakáscélú hitelek volumenében látszódott, de szignifikánsan emelkedett a személyi hiteleké is. Az állami támogatással rendelkező konstrukciók aránya az új kibocsátáson belül az előző negyedévhez képest kis mértékben – 29-ről 27 százalékra – csökkent.
Az élénkülésben minden bizonnyal szerepet játszott a tény, hogy a bankok enyhítettek mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek feltételein. Az enyhítések elsősorban egyébként az árjellegű feltételeket enyhítették (forrásköltséget és a hitelkamat közötti felárat, folyósításért felszámított díjakat).
Ennek is köszönhető, hogy a lakáscélú hitelek felárának mérséklődése is folytatódott a második negyedévben, ám ennek ellenére régiós összehasonlításban továbbra is kimagasló a felárak mértéke. A jegybanki felmérés szerint 2014 második negyedévében a régiós országok többségében mérséklődött vagy nem változott érdemben a lakáscélú hitelek felára. A magyar felár így – csökkenése ellenére – nem közeledett a régiós átlaghoz, annál továbbra is mintegy 2 százalékponttal magasabb.
Ami a lakossági hitelezés fellendülését és jövőjét illeti, a jegybanki szakemberek szerint már látszanak a fordulat előjelei, nő a kereslet a lakáscélú és fogyasztási hitelek iránt is, viszont maga a fordulat még nem mutaktozik meg. Úgy vélik, ez egy lassú folyamat lesz; bár tény, hogy a devizahiteles-mentőcsomag, illetve a gazdasági lendület támogathatja a fordulatot, a következő néhány évben csak enyhe növekedés tanúi lehetünk majd.
A vállalati szegmensben tovább bővül a hitelállomány
A jegybanki felmérés szerint 2014 második negyedévében a hitelintézeti szektor vállalati hitelállománya mintegy 43 milliárd forinttal bővült a tranzakciók hatására. Ezen belül is a
folyósítások a forinthitelek esetében 32 milliárd, míg a devizahiteleknél 11 milliárddal haladták meg a törlesztések mértékét.
Az NHP-n belül szerződött hitelek volumene a második negyedévben mintegy 131 milliárd forintot tett ki, a program elindulása óta pedig a teljes kibocsátás meghaladta az 1000 milliárd forintot. A második szakaszon belül leszerződött 325 milliárd forint 98 százaléka új hitel, amin belül az új beruházási hitelek (és új lízingügyletek) részesedése 61 százalék. A piaci alapon szerződött hitelek esetében a hitelfeltételek továbbra is szigorúak, és a bankok a második negyedévben sem számoltak be enyhítésről. A megvalósult ügyletek finanszírozási költségei mérséklődtek a második negyedévben, és a legtöbb részpiacon a referenciakamat feletti felár is csökkent.
Az NHP második szakaszában az első szakaszhoz képest számottevően – 33 százalékról 40 százalékra – nőtt a mikrovállalkozások súlya az új beruházási hiteleken belül. A második szakaszban egyébként minden vállalattípus esetében csökkent az átlagos hitelméret és emellett valamivel alacsonyabb az új beruházási hitelek futamideje is. Az első szakaszban regisztrált átlagosan 8 év a második szakaszban 7 évre mérséklődött.
mfor.hu
