Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szerdai sajtótájékoztatóján jelentette ki, hogy még a héten benyújtják a parlamentnek a devizahitelesek helyzetét rendező törvényjavaslatot, mely az első lépcsője lesz a teljes "programnak".
A péntek délután felkerült dokumentum mindenképpen újdonságként tartalmazza azt a paragrafust, mely szerint a Kúria jogegységi határozatának második pontja valamennyi fogyasztói kölcsönszerződésre vonatkozik, így a forint alapú szerződésekre is. Az említett pont a szerződések tisztességtelenségére vonatkozik, vagyis annak minősül a kontraktus, ha az nem felel meg:
- az egyértelmű és érthető megfogalmazás,
- a tételes meghatározás,
- az objektivitás,
- a ténylegesség és arányosság,
- az átláthatóság,
- a felmondhatóság,
- és a szimmetria elvének.
Emellett azt is egyértelműsítik, hogy aki végtörlesztett, arra nem terjed ki ennek a törvénynek a hatálya. "A végtörlesztésekre a fogyasztók számára az akkori piaci feltételeknél, az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel - pl. a tényleges piaci árfolyamoknál kedvezőbb árfolyamon - került sor" - olvasható az indoklásban.
Az árfolyamréssel kapcsolatban
A Kúria jogegységi határozatában kimondta, hogy különnemű árfolyamok alkalmazása tisztességtelennek minősül a deviza alapú kölcsönszerződések esetén. Így a benyújtott törvényjavaslat a megállapított tisztességtelen szerződési kikötés és annak jogkövetkezménye minden érintett szerződés esetében peres eljárás nélkül is alkalmazható. Azaz a szerződéses kikötést minden esetben semmissé teszik, és az MNB középárfolyamát kell ezekben az esetekben alkalmazni a Kúria határozatának megfelelően.
A törvényjavaslat az árfolyamok átszámítására 90 napos határidőt biztosítana. Az átváltás ellenőrzésére pedig felügyeleti jogköréből fakadóan a Magyar Nemzeti Bankot "jelöli ki" a kormány.
Egyoldalú szerződésmódosításokról
A fentebb már felsorolt elveknek kell megfelelnie a szerződéseknek annak érdekében, hogy azok ne minősüljenek tisztességtelennek. Ha azonban bármelyik elvnek nem felel meg az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelést lehetővé tevő szerződési kikötés, akkor az tisztességtelennek minősül, és ebből fakadóan semmissé válik. Azaz, az így végbement szerződésmódosítás nem köti a fogyasztót.
A pénzügyi intézményeknek a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül meg kell majd vizsgálnia az általános szerződési feltételeket és az egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses feltételeket, hogy hol szerepel egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó kikötés. Ezen határidőn belül jelentenie is kell majd a felügyelet felé, hogy az egyes szerződéses kikötéseket tisztességtelennek tekinti-e vagy sem.
Abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény olyan kikötést talál, mellyel kapcsolatban felmerül a tisztességtelenség vélelme, ám ő azt rendben lévőnek találja, igazát peres eljárásban érvényesítheti. A keresetnek 30 napon belül kell a Fővárosi Törvényszékhez beérkeznie, ellenkező esetben a törvény által tisztességtelennek minősített szerződéses feltétel semmisnek tekintendő.
Az első fokú peres eljárás illetéke a bankok számára 1,5 millió forint, itt a bíróságnak szintén 30 napon belül kell döntenie. Ha fellebbezésre kerülne sor, annak illetéke 2,5 millió forint, a másodfokú döntés elleni felülvizsgálaté pedig 3,5 millió forint, ekkor már a Kúriáig jut az ügy.
mfor.hu
