A kormányzati enyhítő terv szerint egy bizonyos összeghatár felett leírnák a jelzálogtartozást, növelnék a jelzáloghitelek adókönnyítéseit, illetve a hitelesek egy meghatározott köre számára csökkentenék a jelzáloghitelek kamatait. A kormányfő nyilatkozata szerint a megállapodás mintegy 60 ezer háztartásnak jelent könnyítést.
Az intézkedések költségeit kétharmad részben a bankok és más pénzügyi intézmények - így nyugdíjalapok - finanszírozzák, egyharmad részét pedig az állami lakhatási alapból fizetik. A pénzügyminiszter szavai szerint ugyanakkor már közel a megállapodás a kis- és középvállalkozások adósságterheinek enyhítéséről is.
Bár a kormány az izlandi gazdasági kilábalás szempontjából kulcskérdésnek tartja az adósságátütemezést mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében, úgy, ahogyan ez a pénzügyi ágazatban már megtörtént, elemzők attól tartanak, hogy a hitelstruktúra átalakítása egyszerűen csak az államháztartás hiányát növeli majd, és a tervezettnél is nagyobb kiadásvisszafogást tesz szükségessé végső soron.
Az izlandi gazdaság tavaly 6,8 százalékkal zsugorodott, az idén további 2,6 százalékkal várják csökkenni a GDP-t, amely várhatóan csak jövőre mutat ismét növekedést.
MTI
