3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Az államadósság devizaszerkezetének javítására szolgáló számlanyitási lehetőséget hozott létre pénteken az Országgyűlés a legalább ötmillió forintot befektetni szándékozó magánszemélyeknek.

A parlament a Fidesz által javasolt gazdasági tárgyú törvénymódosítások részeként fogadta el pénteken ezt a korábban a gazdasági bizottság által kezdeményezett intézkedést. Az úgynevezett stabilitási megtakarítási számlanyitás szükségességét a testület azzal indokolta, hogy a központi költségvetés bruttó adósságának több mint 41 százaléka devizaadósság, ami megnehezíti az adósság kezelését, s nehezebben kiszámíthatóvá teszi az alakulását az árfolyamok változásai miatt. A bizottság ezért az új számlanyitás lehetőségének bevezetésével csökkentené a devizaadósság arányát az államadósságon belül. A javaslat szerint az új számla egy értékpapírszámlából és pénzszámlából áll.

A pénzszámlán csak a számlatulajdonos által befizetett vagy átutalt pénzt, a befektetési eszközök értékesítéséből származó ellenértéket és az értékpapírszámlán nyilvántartott befektetési eszközök hozamát lehet jóváírni. Ilyen számlát kizárólag magánszemély nyithat, akinek a számlanyitással egyidejűleg legalább ötmillió forintot kell befizetnie. Ugyanarra a megtakarítási számlára csak egy alkalommal lehet befizetést teljesíteni, de ugyanaz az ember több számlát is nyithat. Az értékpapírszámlán kizárólag a magyar állam, illetve az EGT más tagállamában kibocsátott, forintban jegyzett állampapír tartható nyilván.

A számlán elhelyezett összeg - függetlenül attól, hogy a jövedelem korábbi megszerzéséhez kapcsolódóan az adót megfizették-e - a befizetés időpontjában megszerzett jövedelemnek minősül, s az állampapír hozamával vagy az állampapírral végzett ügylet nyereségével együtt szja fizetési kötelezettség (16 százalék) terheli.

Adófizetési kötelezettség azonban csak akkor keletkezik, ha a számlatulajdonos az összeget a számláról felveszi. A törvény nem tiltja, hogy a befizetett összeget és annak esetleges hozamát részletekben vegyék fel, ilyen esetben mindig külön-külön kell az adóalapot megállapítani.

Ha az összeg felvétele és a befizetés között 3 évnél kevesebb telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 200 százaléka; ha legalább 3 év, de kevesebb, mint 4 év telt el, az adó alapja a kifizetett összeg 100 százaléka; legalább 4 év, de kevesebb, mint 5 év esetén az adóalap a kifizetett összeg 50 százaléka, ha pedig legalább 5 év telt el, a kifizetés után nem keletkezik adófizetési kötelezettség azzal, hogy a számlán található értékpapírok kivonásakor kifizetett összegnek minősül a kivont értékpapírok szokásos piaci értéke is. A törvény szerinti adófizetési kötelezettségen túl más közteher nem terheli a számlára befizetett jövedelmet.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!