Szuperbruttósítás, adóköteles cafeteria-elemek, lerövidülő gyes, csökkenő járulék – címszavakban ezek a legfontosabb jövőre életbe lépő adóváltozások, melyek a magánszemélyeket érintik.
Első ránézésre kedvező
A személyi jövedelemadó esetében 17 és 32 százalékosak lesznek az új adókulcsok, a sávhatár pedig ötmillió forintra emelkedik januártól. "Első ránézésre ezek kedvező változások, azonban érdemes figyelembe venni, hogy a szuperbruttósítással változik az adóalap is" – vélekedett a KPMG hétfői konferenciáján Budapesten Boncsér Katalin, a cég menedzsere.
A szuperbruttósítás lényege, hogy 2010-től a bruttó jövedelmet a társadalombiztosítási járulékkal kell növelni, az képezi majd az adóalapot. Mindez azt jelenti, hogy a bruttó bér 127 százaléka után kell megfizetni az szja-t.
A szuperbruttósítás várhatóan kedden kerül az Alkotmánybíróság elé. "Ahhoz képest, hogy korábban milyen szabályokat dobott vissza az Alkotmánybíróság, ezt most simán ki kéne vágnia, azonban a jelek szerint a kormány nem izgul a döntés előtt. A jelek szerint nagyobb esély van arra, hogy át fog menni az alkotmánybírákon a szabály" – mondta László Csaba, a KPMG partnere.
Az adókedvezményekben és az adójóváírásokban nem lesz jelentős változás. A kedvezmények közül megmarad a családi kedvezmény, a fogyatékosok után járó adókedvezmény és a mezőgazdasági kedvezmény – vázolta fel a részleteket a KPMG szakembere.
Abban egyelőre nincs egyetértés, kik lesznek az adóváltozások nyertesei: a kormány szerint hárommillió ember nettó jövedelme emelkedik majd, közülük egymillióan több mint tízezer forint pluszt visznek haza havonta. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) szerint viszont csak bruttó 165 ezer forintos jövedelem felett érvényesül majd az adóváltozások előnye, az emberek kétharmada csak néhány forintos jövedelem-emelkedéssel számolhat majd.
Csak az internet marad adómentes juttatás
További jelentős változás a magánszemélyek számára, hogy 2010-től a természetbeni juttatások után is adózni kell, csak az internethasználat marad adómentes. A többi béren felüli juttatás két csoportba kerül: kedvezményes adózású és normál adózású kategóriákba.
Kedvezményes, 25 százalékos adókulcs alá kerül majd például a melegétel-utalvány, az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás, a bérlet, illetve az önkéntes pénztári befizetések. Teljes mértékben adózik viszont a hidegétel-utalvány és a kis értékű ajándék.
A tartós befektetések esetében januártól alapesetben 20 százalék lesz a kamatadó, ha azonban három évig folyamatosan fizetünk be a tartós megtakarítási számlára, akkor csak 10 százalékos adó terheli, öt év után pedig egyáltalán nem kell kamatadót fizetni.
Januártól ötmillió forintra emelkedik az adómentesen adható lakáscélú megtakarítás eddigi egymillió forintos összege, ez bekerül az adóterhet nem viselő járandóságok közé. Rosszabbul jár viszont az, aki legálisan akarja elszámolni a borravalót, mivel ez januártól egyéb jövedelemnek minősül, ami után 32 százalékos szja-t és 27 százalékos tb-járulékot kell fizetni.
Szülési láz indul?
A járulékok terén a legfontosabb változás, hogy a fizetést terhelő tb-járulék egységesen 27 százalékra csökken (jelenleg a minimálbér kétszeresén felüli részt még 32 százalékos járulék teheli – a szerk.) emelte ki Mitrik Kornélia, a KPMG szenior menedzsere. Ebből 24 százalék lesz a nyugdíjjárulék, 2 százalék az egészségbiztosítási járulék, egy százalék pedig a munkaerő piaci járulék.
Emellett januártól megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO), a százalékos EHO viszont 11-ről 27 százalékra emelkedik. A már említett kedvezményes adózású cafeteria-elemekre nem lesz EHO- és tb-fizetési kötelezettség.
Fontos változás, hogy a 2010. április 30. után születendő gyermekek esetében az eddigi három év helyett két évig maradhat otthon a szülő, ez érinti a gyest és a gyedet is. A konferencián felszólaló szakemberek szerint elképzelhető, hogy ennek köszönhetően április végén szülési láz indul majd a magyar kórházakban.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
