A kínai termékek iránti mérséklődő globális kereslettel indokolható, hogy a mérlegtöbblet egy százalékkal 16,8 milliárd dollárra (10,8 milliárd euróra) csökkent. Az Európával szemben kínai többlet viszont 34,8 százalékkal, 12 milliárd dollárra nőtt ( 7,8 milliárd euró), míg az Egyesült Államokkal szemben sokkal kisebb volt a kínai aktívum felhalmozódásának üteme.
Az Európai Unió országaival szemben növekvő kínai kereskedelmi többlet arra késztette Brüsszelt, hogy csatlakozzék az amerikai törekvésekhez. Washington igyekszik elérni, hogy Kína lazítson az árfolyam ellenőrzésén és enyhítse az importakadályokat. Az Európával szembeni kínai aktívum növekedését részben az eurónak a jüannal szembeni drágulása idézte elő. A dollár árfolyama ugyanakkor esett a kínai valutához képest, drágítva ezzel a kínai gyártmányok amerikai kivitelét.
Az AP hírügynökség a 11 év óta most leggyorsabbnak számító áremelkedések kapcsán megjegyzi: nyomás nehezedik majd a pekingi vezetésre, hogy féket vessen az áremelkedéseknek és ezzel elejét vegye a nyári olimpiai játékokat megelőző esetleges nyugtalanságoknak.
Elsősorban az élelmiszerek drágulása miatt ért el 8,5 százalékot áprilisban az infláció a megelőző év azonos hónapjához képest - derül ki a statisztikai hivatal adataiból. Márciusban 8,3 százalékos volt az infláció, februárban 8,7 százalékos, 12 év óta a leggyorsabb ütemű. Az élelmiszerek 22,1 százalékkal drágultak, bizonyos húsfélék több mint duplájukba kerülnek az előző évhez képest. A szakértők kételkednek abban, hogy teljesíthető a kormány által márciusban meghirdetett cél, az éves infláció 4,8 százalék alá történő leszorítása. Az infláció ugyanis áttevődhet a gazdaság egészére. Áprilisban a termelői árak meglepetésszerűen 8,1 százalékkal drágultak és a költségemelkedés - főként az energia- és a nyersanyagféleségektől kiindulva - fél éven belül áttevődik majd a késztermékekre.
