A Stabilitás Pénztárszövetség megütközéssel fogadta a kormányhoz közelállónak tartott Századvég által sajtóközlemény és újságcikk formájában nyilvánosságra hozott állításokat (lásd: Nem gazdálkodtak jól a nyugdíjpénztárak a Századvég szerint), amelyek a közvélemény félretájékoztatására alkalmas szakmailag hibás információkat tartalmaztak - közölte a szervezet.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. nemrégiben hozta nyilvánosságra, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben közel 500 milliárd forint veszteség keletkezett az elmúlt években. Az elemzés alapjául szolgáló - feltehetően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közzétett - adatsorok ugyanis nem tartalmazzák azt a tényt, hogy csak 2009-ben közel 64 ezer 52 év feletti munkavállaló visszalépett az állami rendszerbe, és megtakarításai azóta is az állami nyugdíjkasszát gyarapítják.
A múlt év végéig törvény adott lehetőséget arra, hogy a 2008 decemberéig 52. évüket betöltött, s a 2009 végéig tb öregségi nyugellátási megállapítást kapott (volt) magán-nyugdíjpénztári tagok - összesen 122 ezer állampolgár - visszaléphessen a tisztán állami tb rendszerbe, illetve módosítsák nyugellátásukat - emlékeztet a szervezet.
A PSZÁF kimutatása szerint a 2009. július 9. és 2010. március 31. közötti időszakban összesen 64804 visszalépési kérelem, és 1386 nyugellátás módosítására irányuló kérelem érkezett be a magánnyugdíjpénztárakhoz, amelyekből 2010. március 31-ig 62059, illetve 1264 kérelmet fogadtak és számoltak el. A megjelölt időszakban elfogadott visszalépési kérelmet benyújtott pénztártagok egyéni számlájának piaci értéke 89,7 milliárd volt, melyből összesen 88,8 milliárd forintot adtak át a Magyar Állam részére (a különbözet a tagdíj-kiegészítés összege, amely a pénztártagot illeti meg) - mutat rá a Stabilitás. (mfor.hu szerk.: A Századvég ennél jóval nagyobb összeget, összesen 500 milliárd forintot hiányol a nyugdíjpénztári vagyonban.)
A pénztárak képviseleti szerve szerint azt, hogy az államháztartás milyen viszonyban áll a magán-nyugdíjpénztári rendszerrel, nem az állampapírpiaci hozamok és a nyugdíjpénztári hozamok összehasonlításával, hanem a felhalmozáskori államadósság finanszírozása, illetve a nyugdíjrendszer implicit adósságának kamatterhe különbözeteként lehet meghatározni.
Erről semmiféle érdemi megállapítást nem tartalmaz a Századvég elemzése. Pusztán azt próbálja hibás adatokból kiszámolni, hogy az eddigi hozamokkal a pénztártagok mennyire jártak jól, és ebben kimutat több teljesen értelmetlen számot, ami leginkább azért az, mert a pénztárak nem zártak még le portfóliókat és el sem jutottak a szolgáltatási időszakig - tartalmazza a közlemény. Ezek a számítási hibák a pénztárszövetség szerint alapvetően vonják kétségbe a Századvég "tanulmányának", illetve a Magyar Nemzet egy korábbi hasonló cikkének hitelességét és szakmai megalapozottságát.
A Stabilitás Pénztárszövetség ezen az alapon csak egyetérteni tud azokkal a kormányzati kijelentésekkel, hogy valaki manipulálta az adatokat, és a szakmai érdekképviselet megítélése szerint is fel kell tárni, kinek állhat érdekében, hogy téves számításokkal a közvélemény széles körét megtévessze - tartalmazza a közlemény.
Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott kedden azt mondta: független szakértői elemzések - köztük a Századvég tanulmánya - alapján felmerül az a gyanú, hogy súlyos milliárdok tűntek el a magánnyugdíjpénztárakból, legalább 500 milliárd forint hiányzik, ezért meg kell vizsgálni, megvan-e a vagyon, ahogy azt a Stabilitás Pénztárszövetség állítja.
A pénztári tagok 12 év alatt nominálértéken 2664 milliárd forintot fizettek be a kasszákba, aminek az inflációval korrigálva 3261 milliárd, az állampapírok és kincstárjegyek hozamával korrigálva pedig 3264 milliárd forintot kellene kitennie. A megbízott szerint ehhez viszonyítva vizsgálják majd, hogy megvan-e a vagyon. A PSZÁF-nak szolgáltatott adatok szerint ugyanakkor nem történt vagyonvesztés, a kasszák 1 százalék reálhozamot értek el, ami azt jelenti, valaki manipulálja az adatokat - mondta Selmeczi Gabriella.
MTI
