Kiss Mónika, a cég vezető elemzője szerint a gazdasági növekedésre negatívan hat, hogy az építőipar szerényebben teljesít, mint azt korábban az elemzők várták, a "hitelezési boom" egyelőre még nem indult be, és a beruházások is alacsony szinten vannak. Emellett a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) kedvező hatása is késik - tette hozzá.
Szántó András kiemelte: az uniós módszertan szerint számolt 2 százalékos államháztartási hiány teljesíthető, a Magyar Nemzeti Bank várhatóan hosszabb távon is a jelenlegi szinten tartja az alapkamatot, de várhatóan eddig még nem alkalmazott monetáris eszközökkel is élhet a jövőben. Az euróhoz viszonyítva a 307-318 közötti sávban mozoghat a forint - fűzte hozzá.
Szántó András elmondta: az Equilor elemzői szerint idén az éves átlagos infláció 0,3 százalék lesz, jövőre 2, 2018-ban pedig 2,4 százalék, a gazdasági növekedés 2017-ben 2,4, 2018-ban pedig 2,5 százalékot érhet el. Kiss Mónika kiemelte, hogy a GDP idei alakulása nagyban függ a hazai autóipar teljesítményétől is.
Szécsényi Bálint, az Equilor vezérigazgatója kifejtette: az elmúlt években csökkent a befektetési szolgáltatók száma Magyarországon, az állományok tavaly nőttek, és emelkedett az aktív ügyfelek száma is, a befektetési vállalkozási szektor nyeresége gyakorlatilag szinten maradt. A tőkepiaci összforgalom csökkent 2015-ben, a piacon a befektetési szolgáltatók aránya azonban nőtt, azért, mert a bankok elsősorban az alaptevékenységükre koncentrálnak, a magyar tőkepiac fejlesztése a bankoktól független befektetési szolgáltatók nélkül nem valósítható meg - mondta.
Emlékeztetett, hogy 2016 első fél évének végéig 5 szolgáltató lépett ki a befektetési vállalkozási piacról, közülük 3 "eltűnt a piacról", így a brókerbotrányban szereplő BudaCash, a Quaestor és a Hungária. Kiemelte: az Equilornál arra számítanak, hogy további konszolidáció történik a kisebb befektetési vállalkozások körében, ami racionális üzleti döntés, hisz megfelelő üzemméret kell ahhoz, hogy nyereségesen működjön egy befektetési vállalkozás.
Kiss Mónika kifejtette: a júniusi Brexit hatásai Magyarországot is elérhetik, amennyiben az Európai Unió tagállamai nem pótolják az integráció harmadik legnagyobb befizetőjének számító Nagy-Britannia által az uniós költségvetésbe 2019-2020 között várhatóan befizetett 23-24 milliárd euró összeget.
Az Equilor vezető elemzője szerint ebben az esetben Magyarország több mint 400 milliárd forint uniós pénztől esne el. A brit kilépés első közvetlen hatásai 2017-ben jelentkezhetnek, ekkor a brit GDP 1 százalékkal eshet vissza, és zsugorodhat a lakossági fogyasztás is - mondta.
MTI
