Legutóbb két héttel ezelőtti rádióinterjújában fejtette ki Orbán Viktor, hogy szeretné, ha a mostani kormányzati ciklusban 10 százalék alá csökkenthetnék az szja-t. Ehhez véleménye szerint a mai 2-4 százalékos gazdasági növekedés helyett tartósan 4-6 százalék közötti bővülési ütem kellene. A szándék nem meglepő: gyakorlatilag 2010 óta kőbe vésett cél a munkát terhelő adók csökkentése. Az elképzelés a költségvetésben 500 milliárd forintos kiesést eredményezne, amit a fokozódó gazdasági növekedésünk által "nyert" többletbevételből fedeznének.
Ki mennyit nyer?
Az szja csökkentésén ezúttal azok is nyernének, akik az egykulcsosság bevezetésekor buktak - vagyis az alacsonykeresetű gyermektelenek. Bár önmagában nem az okozta a veszteséget, hogy a 17-ről 16 százalékra mérséklődött az szja, hanem az adójóváírás ezzel egyidejűleg megtörténő kivezetése. Ezen ugyanis többet buktak az érintettek, mint amennyit nyertek a 16 százalékos szja-n.
Most viszont számításaink szerint ha a 16 százalékot 9-re csökkentenék, akkor az a gyermektelenek esetében jövedelmi szinttől függetlenül egyaránt 10,7 százalékkal növelné a nettó keresetet. Nominálisan ez a minimálbérnél közel 7200 forintot jelentene, egy extrém magas, bruttó egymilliósnál pedig 70 ezer forintot.
A gyermekesek esetében a magasabb fizetési kategóriákban érződne jobban az szja-csökkentés hatása. Két gyermek esetén például ha 2 átlagos keresetből gazdálkodik a család, akkor 9,7 százalékot nyernek a változáson (közel 30 ezer forintot), míg egy egymilliós családi kasszánál 12,2 százaléknyi (80 ezer forint) plusz jutna a zsebbe. Ennek az az oka, mármint az eltérő százalékoknak, hogy az érvényesíthető családi adókedvezmény mértéke egységesen 20 ezer forint havonta a bér szintjétől függetlenül. Emiatt a magasabb jövedelemnél a ténylegesen fizetett személyi jövedelemadó bérhez viszonyított aránya magasabb, mint alacsonyabbnál. Vagyis, ha az szja-kulcsot csökkentik, akkor az a magasabb bérszintet nagyobb arányban érinti.
Az szja-csökkentés miatt egyébként még fontosabb lesz fenntartani a családi adókedvezmény járulékokra történő kiterjesztését, hiszen a jövőbeli változás az alacsonyabb bérért dolgozóknál a mostaninál is kevesebb szja-fizetési kötelezettséget eredményez.
Emiatt például azok az alacsonyabb keresetűek, akik 3 gyermeket nevelnek, a mostaninál egy fokkal relatíve előnytelenebb helyzetbe kerülnek. Bruttó 380 ezer forintos családi összjövedelem alatt ugyanis nem tudják majd teljesen kihasználni a családi adókedvezmény havi 90 ezer forintját, 21 ezer forint "bennmarad". Nagy kérdés lesz, hogy a kormány ezt milyen módon teszi számukra elérhetővé és realizálhatóvá, hiszen sem szja-t, sem pedig járulékokat nem fizetnek.
Javítja az adóéket is
Jelenleg Magyarországon 49,03 százalék az adóék mértéke, vagyis a teljes bérköltségből (bruttó bér + munkaadói járulékok) ekkora részt von el az állam különféle adók és járulékok formájában.
Ebből a szempontból hazánk versenyképessége az unióban igencsak megkérdőjelezhető, hiszen az Eurostat adatai alapján Belgium után a második legmagasabb a magyar adóék. Így persze a visegrádi országok között is a magyar adóék a legmagasabb: a cseheknél tavaly 39,3, a szlovákoknál 38,4, a lengyeleknél pedig 34,7 százalék volt az állami elvonás aránya.
Az szja csökkentésével 43,5 százalékra mérséklődne az adóékünk, ami a jelenlegi - vagyis a tavalyi adatokból álló - rangsorban a 6. legmagasabbat jelentené. És egyben természetesen régiós szinten is versenyképesebbé válna hazánk.
Az adóék csökkenése ugyanakkor akár magával hozhatná a gazdaság további fehérítését is, azáltal, hogy a munkaadók a borítékban adott "részfizetés" helyett, a megállapított teljes bruttó béren jelentik be dolgozóikat. Bár az adóék csökkenését ebben az esetben nem tartjuk olyan nagymértékűnek, hogy a munkaadók tömegesen döntenének a munkavállalók teljes és valós bruttó bérén történő bejelentése mellett.
mfor.hu
