A KT és a Magyar Közgazdasági Társaság közös rendezvényén Kovács Árpád kiemelte: a bevételi oldalon a kedvező gazdasági folyamatok és az adórendszer stabilizálódása következtében nem látszanak jelentős kockázatok, a kiadási oldalon pedig érvényesülnek a kormányzat korábban meghozott - például a nyugdíjrendszert, a gyógyszerkiadásokat érintő - strukturális intézkedései.
Az elnök elmondta: a hiánycél tartásának feltétele a kiadások feletti erős kontroll, vagyis hogy a kiadások növekedése összességében ne lépje túl az Országvédelmi Alapban lévő tartalékot. Hozzáfűzte: kockázatot jelent, hogy az önkormányzati alrendszerben teljesül-e a tervezett többlet.
Az idei első féléves költségvetési folyamatokról a KT megállapításait idézve elmondta: a költségvetés makrogazdasági alappályájában szereplő mutatóihoz képest a növekedés tovább erősödik, részben a globális környezet, részben pedig a hazai gazdaság kedvező folyamatai eredményeként.
Úgy vélte, hogy az államadósság GDP-arányos, előírt csökkenésében azonban kockázatok vannak.
A költségvetés jelentős új kiadási tételei – köztük az eredeti előirányzatokban nem szereplő részesedésvásárlások – bár az EU módszertan szerinti hiányt nem, a pénzforgalmai hiányt és ezen keresztül az államadósságot növelik - hívta fel a figyelmet az elnök. Jelezte: e kiadásoknak az eredeti előirányzatot meghaladó teljesítését az Országvédelmi Alap fel nem használásával, vagy – a második félévi folyamatok alakulásától függően – más folyó kiadások visszafogásával, a kincstári számlaállomány szükséges mértékű csökkentésével, esetleg bevételek növelésével kell ellentételezni, mivel az államadósság csökkentésének egyéb lehetőségei lényegében kimerültek.
Kovács Árpád hozzátette: az államháztartási, makrogazdasági folyamatok alapján változatlanul szükséges annak vizsgálata, hogy a stabilitási törvény – államadósság csökkentésének ütemére vonatkozó – 2015-ben hatályba lépő módosítása milyen hatással van a későbbi évek gazdasági növekedésére és költségvetésére.
Kovács Árpád a tavalyi költségvetési folyamatokról elmondta: a GDP-arányos államadósság – a stabilitási törvény szerinti, változatlan árfolyamon – az előző év végi 79,8-ról 78,5 százalékra csökkent, a forint árfolyamváltozásának a hatását figyelembe véve pedig 79,3 százalék lett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a további csökkentés erőfeszítéseket kíván.
A KT elnöke szólt arról is, hogy a gazdasági növekedés idén túlszárnyalhatja az előzetes várakozásokat, így a konvergenciaprogramban jelzett 2,3 százalékot. Kovács Árpád ugyanakkor hozzáfűzte: az első negyedévi, 3,5 százalékos növekedéshez több, nem feltétlenül tartós tényező is hozzájárult, és ez óvatosságra int az előrejelzésekkel kapcsolatban.
Szerinte a költségvetési bevételek jó teljesülésében valószínűleg szerepe van az online pénztárgépek bekötését követő "fehéredésnek" és az erőteljesebb ellenőrzésnek.
Az államadósság jövőbeli alakulásáról úgy vélekedett, hogy annak szintje a következő néhány évben várhatóan valamivel a 80 százalék alatti szinten stagnál majd, azonban a paksi bővítési beruházás befejezéséhez közeledve erőteljesen csökkenhet. Hozzáfűzte, hogy a csökkenés intenzitásában a gazdasági növekedés nagysága is szerepet játszik majd.
MTI
