Stabil bankok, de maradtak kockázatok
A magyar bankrendszer jelenleg stabil, tőkemegfelelési mutatója jó, azonban továbbra is komoly kockázatok vannak - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) kedden közzétett kockázati jelentéséből. A felügyelet adatai szerint az idei második negyedév végén a magyar bankrendszer tőkemegfelelési mutatója 14,8 százalék volt, ez egy százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ráadásul a tőke jó minőségű elemekből állt. A javulás oka a tulajdonosok tőkejuttatása volt az utóbbi időszakban.
A stabilitás hangsúlyozása mellett a felügyelet alapvetően három kockázatot azonosított a bankrendszerre nézve: egyrészt a gazdasági növekedés hiánya, másrészt a költségvetés finanszírozásának bizonytalansága, harmadrészt pedig az eurózóna adósságválsága lehet veszélyes a pénzügyi szektorra nézve, mindhárom tényező ronthatja a bankok jövedelmezőségét.
Romlik a portfólió, de a háztartások lassan talán talpra állhatnak
A nehéz működési körülmények miatt szinte minden devizanem és terméktípus esetében romlott a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások portfóliójának minősége. Ennek egyik oka, hogy nincs érdemi hitelkihelyezés, ezért nem tud hígulni az állomány, másik oka pedig, hogy nagyon visszafogott a portfóliótisztítás üteme, mivel a lakás- és autópiacon is alig tapasztalható érdemi aktivitás.
A PSZÁF kockázati jelentése szerint a teljes banki hitelportfólión belül 13,7 százalék volt a 90 napon túli késedelembe esett tartozások aránya, ez az arány egy évvel korábban még 10 százalék alatt volt. A legrosszabb minőségű a vállalati portfólió, melyen belül 18,2 százalékos a bedőlési ráta, míg a háztartások esetében ugyanez 16,2 százalék. A vállalatok esetében a késedelmes arány egy év alatt 4,9 százalékkal emelkedett, míg a háztartásoknál 5,2 százalékos volt a növekedés.
A vállalati hiteleken belül közel azonos a 90 napon túli késedelmek aránya a forint- és a devizaalapú kölcsönök piacán, a háztartásoknál viszont jelentős különbségek vannak, hiszen míg a forinthitelek 10,8 százaléka esett késedelembe, addig ugyanez az arány a devizahitelek esetében 19,8 százalékos, vagyis majdnem minden ötödik devizában folyósított kölcsön mostanra gyakorlatilag bedőlt.
A portfólió romlása több okra vezethető vissza a PSZÁF szerint: egyrészt nincs érdemi új hitelkihelyezés, így nem tud felhígulni az állomány, másrészt a bankok nagyon lassan tisztítják portfóliójukat, mivel "a fedezeti eszközök piacán sincs érdemi aktivitás". "A nemteljesítés esetén a fedezeti ingatlanok értékesítéséből történő megtérülést meghatározó ingatlanpiacok kismértékű élénkülést mutattak, ami csökkenő mértékben a végtörlesztési időszak lezárultát követően is fennmaradt. Az élénkülés elsősorban a tranzakciószámot érintette, de a piac továbbra sem alkalmas a fedezeti ingatlanok esetleg nagy tömegben történő felvételére. Az autópiacon is volt némi fellendülés, ami mind a használt, mind az új autó értékesítéseket érintette, áttörésről azonban itt sem beszélhetünk" - áll az elemzésben.
A pénzügyi felügyelet szakértői szerint a vállalati hitelportfólió esetében nincsenek javulásra utaló jelek, várhatóan a közeljövőben sem áll meg a portfólió romlásának üteme. A lakosságok esetében ugyanakkor a kormányzati programok, elsősorban az árfolyamgát kedvező hatásokkal járhatnak, ennek első jelei már most is látszanak.
"A vállalati hitelkereslet tekintetében kedvezőtlen, hogy a beruházások továbbra is csökkennek, elsősorban az építési és költségvetési beruházások jelentős visszaesése miatt. Az építőipari termelés továbbra is csökkenő, és bár az új szerződések kissé nőttek 2012-ben, a tendencia tartós fennmaradása egyelőre nem várható. Az építőipari keresletet legfeljebb a lakásfelújítások, lakásépítések iránti kereslet lassú és mérsékelt növekedése erősítheti, amennyiben az augusztusi kormányzati intézkedések elérik a céljukat. Jelenleg azonban a várakozásokat kifejező bizalmi indexek mindegyike csökken, ami rövidtávon a jelenlegi tendenciák fennmaradását valószínűsíti" - indokolja a rossz vállalati hitelkilátásokat a felügyelet.
A lakossági hitelekkel kapcsolatban a kockázati jelentés kiemeli: 2012. második negyedévében – 2009 óta először – a 90 napnál rövidebb késedelemmel bíró állomány egy jelentős része nem romlott tovább, hanem ismét teljesítővé vált. Ennek hátterében az egyik kormányzati átstrukturálási lehetőség, a lassan egyre népszerűbbé váló árfolyamgát konstrukció elindulása állhat. A felügyelet számításai szerint a jövőben az árfolyamgát mellett a Nemzeti Eszközkezelő lehet kedvező hatással a banki portfóliókra, hiszen ha év végéig ki tudja tölteni a 8000 darabos keretet, akkor a lakossági jelzáloghitelek NPL rátája 8 százalékponttal javulhat.
"A vállalati hitelek között kiemelten problémásak a projekthitelek, ahol az NPL ráta 2012. július végén 25 százalék volt. A teljes portfólió 70 százalékát jelentő euró hiteleknél a késedelmes ügyletek aránya 19 százalék, a kisebb súlyú forinthiteleknél 50 százalék, a svájci frank hitelek esetében 34 százalék. A finanszírozó bankok a megtérülés biztosítása érdekében keresik az ügyféllel való megegyezés és a projekt befejezésének lehetőségét. Több bank alkalmazza a késedelmes hitelek mögött álló eszközök – jellemzően a projekt ingatlan – visszavételét és saját bankcsoporton belüli kezelését a későbbi, magasabb megtérülést biztosító értékesítés reményében" - olvasható az elemzésben.
Nem nálunk keresnek a legrosszabbul a bankok
A hitelintézeti szektor jövedelmezősége 2011 negyedik negyedévében jelentősen visszaesett, és a csökkenés folytatódott 2012 első félévében is - állapítja meg a PSZÁF. A bankcsoportok első féléves eredménye negatív lett, és a szövetkezeteket leszámítva minden alszektor jövedelmezősége jelentősen csökkent. Ez több tényező mellett az emelkedő működési költségekre és a pénzügyi műveletek tavalyitól elmaradó bevételére vezethető vissza.
A kedvezőtlen folyamatok ellenére a kamateredmény és a jutalékeredmény az eddigiekben stabilnak bizonyult, az intézmények között azonban jelentős egyedi eltérések vannak. A kamatmarzs csökkenésének irányába hat a lakossági betéti kamatok emelkedése, és a hitelkamatok mérséklődése 2011 első félévéhez képest.
A jövőt illetően a pénzügyi felügyelet szerint komoly jövedelmezőségi kockázatot jelent a tranzakciós illeték jövő januári bevezetése, melytől a kormány 240 milliárd forintos bevételt vár. "A pénzügyi szolgáltatások iránti kereslet és kínálat árrugalmassága fogja eldönteni, hogy ennek mekkora része hárítható át az ügyfelekre. Ha a (vállalati) pénzforgalom emiatt részben külföldre távozik, akkor egyrészt a jutalékbevételek csökkennek, másrészt a bankrendszer likviditását is romolhat, és ezek a hatások már 2012-ben jelentkezhetnek" - emelik ki a szakemberek az illetékkel kapcsolatban.
A PSZÁF a régió országaival is összehasonlította a magyar bankrendszer jövedelmezőségét. Alapvetően a közép-kelet-európai országok két csoportba oszthatók: hazánk Szlovéniával, Bulgáriával és Romániával abba a körbe tartozik, ahol az eszközarányos nyereség (ROE) gyakorlatilag 2007 óta csökken, közben viszont Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a korábbi 20-25 százalékos megtérülés csökkent ugyan, de egy alacsonyabb, 15-20 százalékos szinten stabilizálódott. Az első csoportba tartozó országok esetében, a válság kitörése óta megfigyelhető profit erodálódás azt eredményezte, hogy 2011-ben már három ország (Magyarország, Szlovénia és Románia) rendelkezett negatív ROE mutatóval.
"Magyarországon a bankok jövedelmezőségét 2011-ben tovább rontotta az ország specifikus tényezőnek tekinthető végtörlesztés, valamint a nemzetközi összehasonlításban is magasnak számító bankadó. Mindezekkel együtt a régiónkban mégsem a magyar, hanem a szlovén bankok jövedelmezőségi mutatói a legrosszabbak (ROE:-11,7 százalék, ROA:-1 százalék)" - áll a kockázati jelentésben.
Beke Károly
mfor.hu
