A Lombard Street Research nevű vezető londoni gazdaságelemző cég értékelése szerint bizonyos, hogy Görögországnak 2011-ben és 2012-ben még több pénzre lesz szüksége. A további segítségnyújtást azonban "kétségtelenül" újabb elhúzódó tárgyalások előzik majd meg, amelyeket erősödő piaci kilengések kísérnek.
Ráadásul Görögország kisegítésével elvvé válik a piac szemében, hogy más, súlyos bajban lévő eurótagállamok - Portugália, esetleg Spanyolország, sőt talán Olaszország is - hasonló segítségben részesül - áll az elemzésben.
Ha azonban Görögország végül mégis az euróövezet elhagyására kényszerül - még akkor is, ha kilépését "a tagság ideiglenes felfüggesztésének álcázzák" -, akkor egyértelművé válik hogy más olyan országok is kilépnek és leértékelik valutájukat, amelyek esetében valószínűtlen, hogy képesek elvesztett versenyképességük visszaszerzésére és közfinanszírozási rendszerük rendbetételére. Görögország távozása esetén a valószínűsíthetően erősödne a piaci nyomás az ilyen tagállamokon; Portugália és Spanyolország ezt máris érzékeli - áll a Lombard Street Research londoni elemzésében.
A ház szerint lehet, hogy a tényleges megoldást az jelentené, "ha Németország hagyná, hogy az euróövezet boldoguljon, ahogy tud". A Barclays Capital, a londoni City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja szerint, tekintettel a következő három-négy évben várható görög finanszírozási igényekre, és arra, hogy Görögország piaci hozzáférése jelenleg korlátozott, három-négy évre szóló, 90 milliárd eurós pénzügyi csomag kellene a potenciális finanszírozási szükségletek fedezésére.
A cég felidézi, hogy a legutóbbi napok sajtóhírei 120 milliárd eurós készülő csomagot emlegettek. A Barclays Capital szerint azonban még egy ilyen mértékű pénzügyi kisegítés sem jelentené semmiképpen azt, hogy már nincs szükség az államháztartási kiigazításra. Mindössze annyit tenne lehetővé, hogy a görög kormánynak egyáltalán esélye legyen e kiigazítás végrehajtására, azáltal, hogy megfizethető költségű finanszírozási forráshoz jut, és így elkerülhető az azonnali törlesztésképtelenség - áll a Barclays Capital elemzésében.
A ház szerint Görögország gyakorlatilag elvesztette piaci hozzáférését - legalábbis olyan kamatokkal, amelyekkel fizetőképes országok juthatnak tőkéhez -, és valószínűleg legalább egy vagy két évig eltart, mire a görög kormány bebizonyítja a piacnak, hogy kiigazítási programja kivitelezhető.
Így az IMF/EU-csomag csak annak a szükséges, de önmagában korántsem elégséges feltétele, hogy az államháztartási kiigazítás egyáltalán végbemehessen - írták a Barclays Capital londoni elemzői. A cég saját számításai szerint ahhoz, hogy Görögország helyreállíthassa fizetőképességét, a következő öt évben a hazai össztermék (GDP) 12,4 százalékának megfelelő kiigazítást kell végrehajtania elsődleges államháztartási egyenlegében.
Citybeli elemzők korábban a Magyarország által végrehajtott kiigazítást ajánlották Görögország figyelmébe. A JP Morgan bankcsoport ez év elején kiadott londoni elemzésében azt írta: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára. Magyarország ugyanis "valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját" hajtotta végre - ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során -, és "nagyjából ez az a szigorítási mérték", amelyre Görögországnak is szüksége lenne - állt a ház elemzésében.
Görögország mint szuverén adós számára az elmúlt hét a katasztrofális hitelminősítői és piaci fejlemények sorozatával telt. A Standard & Poor's, a világ legnagyobb hitelminősítő csoportja a hét elején agresszív mértékben, egyszerre több fokozattal a befektetői kategória alá, vagyis spekulatív - "bóvli" - szintre, "BB plusz"-ra rontotta Görögország adósbesorolásait, arra a véleményére hivatkozva, hogy egyre szűkebbek a görög kormány gazdaságpolitikai lehetőségei az államadósság-folyamatok fenntartható pályára állítására.
A görög leminősítés bejelentés után meredek emelkedéssel soha nem látott szintre, jóval 900 bázispont fölé - a vezető euróövezeti tagállamok átlagának több mint a tízszeresére, fejlődő országokra jellemző magasságba - emelkedett a görög szuverén adósságtörlesztési leállás ellen köthető határidős biztosítási ügyletek (CDS) árazása Londonban, jóllehet a görög CDS-díjszabások a hét második felében, a formálódó EU/IMF-csomag híreire már jelentősen csökkentek.
A CMA DataVision, a legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport e hónap elején ismertetett, idei első negyedéves adóskockázati összesítésében Görögország a világ tíz legkockázatosabb adós államának mezőnyében szerepelt, olyan országokkal osztozva a felső tízes törlesztéskockázati listán, mint Venezuela, Pakisztán, Ukrajna, Irak, vagy Egyiptom.
MTI/Menedzsment Fórum
