A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint az államadósság belső forrásokból történő finanszírozásának erősítése nyomán csökkenthető lenne az ország bruttó külső adósságállománya, és így sérülékenysége. Véleményük szerint a bankok jegybanknál tartott rendkívül magas likvid eszközeit, amely jelenleg az MNB kéthetes kötvényállományában csapódik le, állampapír-vásárlásokra kellene fordítani, így erősítve az ország önfinanszírozási képességét.
A Monetáris Tanács döntése alapján a jegybank saját eszköztárával is támogatja a belső források felé való fordulását, így a külső sérülékenységünk mérséklését. A külső sérülékenység csökkentése összefügg a pénzügyi rendszer stabilitásával, így a jegybank – elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül – szerepet vállalhat a belső források felé fordulás ösztönzésében.
Az MNB az alábbi intézkedéseket jelentette be csütörtökön (mfor.hu szerk: a legfontosabb változás az utolsó pontban szerepel):
- 2014. június 16-tól bevezetésre kerül egy forint kamatcsere eszköz, amely a partnerkörbe tartozó intézmények számára lehetőséget biztosít az általuk tartott vagy újonnan vásárolt hosszú forinteszközök kamatkockázatának mérséklésére.
- 2014. június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy változó kamatozású hosszú lejáratú fedezett forint hitel, ami a forintlikviditáshoz jutást segítheti.
- 2014. június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy eszközcsere ügylet, amelynek keretében a partnerkörbe tartozó intézmények hosszú lejáratú forint értékpapírokért cserébe deviza értékpapírokhoz juthatnak, ami a devizalikviditáshoz jutást segítheti.
- 2014. augusztus 1-től a jegybank irányadó instrumentumának formája megváltozik, a jelenlegi kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakul át, amit csak a partnerkör intézményei tarthatnak a jegybanknál. Az MNB-nél elhelyezett betétek továbbra sem tartoznak a jegybank által hitelműveletei során elfogadható fedezetek körébe.
Mit is jelentenek ezek az intézkedések?
Ezekkel az eszközökkel a jegybank a kéthetes állományban található, közel 6000 milliárd forint egy jelentős részét szeretné az államadósság, egészen pontosan a központi költségvetés finanszírozásába terelni. A kéthetes kötvények betétté alakításával - ahogy Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója foglamazott - a jegybank kilöki a források jelentős részét mérlegéből. Míg kötvényt ugyanis mind a belföldi, mind a külföldi szereplők tarthattak, addig betétet ez utóbbiak már nem tudnak augusztus elsejétől. Márpedig ez az összeg jelenleg 800 milliárd forint körül van, így ezzel mindenféleképpen csökkenni fog a jegybank mérlege. (mfor.hu szerk: a külföldi megtakarítások év eleji állampapírból MNB-kötvényekbe irányuló mozgását, két adatsorban is tetten lehett érni. Lásd: Újabb adatsor bizonyítja: az MNB-be menekült a külföldi tőke és Matolcsyékhoz menekítették a pénzüket a külföldiek)
Másrészt az állomány csökkenése azért is várható, mert a betétté átalakuló kéthetes állományt az MNB nem fogja elfogadni fedezetnék, vagyis nem lesz likvid eszköz. Ez pedig automatikusan rontja a kereskedelmi bankok likviditási mutatóit. Ez a két változás Nagy Márton szerint várhatóan 600-1000 milliárd forintos átrendeződést hozhat, vagyis ennyivel csökkenhet a kéthetes állomány értéke.
Ez a kiáramló összeg egyrészt a jegybanki overnight betétetben landolhat, másrészt a jegybanki szándék szerint az állampapírpiacon. Mivel Balogh Ádám MNB alelnök azt mondta, hogy a lépések következtében a kockázatok növekedése nélkül 1-2 milliárd euróval csökkenhet a nemzetközi tartalékok szintje, a Nagy Márton-féle fenti 600-1000 milliárdos összeggel együtt azt jelentheti, hogy az overnight betétekbe 400 milliárd összeg áramolhat, a többi pedig remélhetőleg az állampapír piacra "megy".
Ezt a célt szolgálja a ma bejelentett lépésorozat első három pontja, amelyek Nagy szavai szerint az ösztönző és terelő eszközöket képezik a hosszabb állampapírok iránt. Ezzel kapcsolatban fontos, hogy a második és a harmadik pont csak akkor lesz aktiválva, ha a bankrendszerben turbulenciák keletkeznek. Előbbi forint-, utóbbi devizalikviditás nyújt majd, ha beszűkülnének a források. A lépéssorozat első eleme pedig, amely június 16-tól lép életbe, a kamatkockázatok kezelését szolgálja. A hosszabb állampapírok hozamai ugyanis gyakrabban és sokkal intenzívebb mértékben képesek elmozdulni, mint a kéthetes kötvényekre, illetve augusztus elsejétől a betétekre fizetett jegybanki alapkamat. A két kamat közötti kockázatot (fix, változó), valamint az állampapírok hosszabb lejáratának kockázatát hivatott ez a kamatswap eszköz kezelni.
Ennek a kamatswapnak az áráról Nagy Mártonék nem ártultak el semmit, azt viszont Nagy elmondta, hogyha a kiáramlással párhuzamosan sikerül a nemzetközi tartalékokat 1-2 milliárd euróval csökkenteni, az a jegybank eredményében a kamatkülönbözet (a magyar és a nemzetközi kamatok különbsége) miatt erre az összegre 2 százalékos megtakarítást eredményezhet. Vagyis a 20-40 milliós eredményjavulás egy részét az MNB átengedheti a kereskedelmi bankoknak. (mfor.hu szerk egyébként az overnight betétekbe áramló forintok is megtakarítást jelenthetnek a jegybanknak, mivel az azokra kifizetett kamat 100 bázisponttal alacsonyabb az irányadó kamatnál.)
Arról egyébként, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az így keletkező nagyobb mértékű keresletet az állampapírok iránt milyen termékekkel kívánja "felszívni", még nincsenek információk. A jegybanki szakemberek szerint ennek kidolgozása az ÁKK feladata lesz.
Ha megvalósulnak a jegybanki tervek, akkor a belföldi megtakarítások részben átvehetik a külföldi finanszírozás szerepet, a feleslegessé váló tőke pedig elhagyhatja az országot, mivel nem lesz rá szükség. Ez biztosan gyengíti a forintot, hiszen a megújítás hiányában a forintot devizára kell visszaváltani, ugyanakkor hosszabb távon csökkentheti a forint árfolyamának volatilitását, hiszen kisebb lesz a rövid külső adósság szerepe a magyar gazdaságban.
A másik következménye pedig az állampapírra terelt keresletnek elméletileg a hozamok csökkenése lehet. Persze ha a kereslet növekedését a kínálat gyors felfutása követi, akkor ez kiegyenlíti egymást.
Miért látják mindennek szükségét?
A jegybank a ma bejelentett lépéseket a következő módon magyarázta. A kisebb bruttó adósság kisebb külső refinanszírozási igényt és mérséklődő külföldi megújítási kockázatot von maga után. Eközben a forintkibocsátások felé történő elmozdulás javítja az államadósság devizaszerkezetét: az adósságmutatók árfolyamra való érzékenysége csökken; az államadósság devizaaránya gyorsabban visszatérhet a válság előtti szintre. Az alacsonyabb külső adósságállomány és annak egészségesebb szerkezete csökkentheti az ország kockázati prémiumát, és hozzájárulhat a finanszírozási költségek mérsékléséhez.
A jegybank indoklása szerint a nemzetgazdaság bruttó külső adósságának további leépítése kívánatos, míg a devizatartalék körültekintő mérséklése lehetséges, így összességében a devizatartalékok egy része felhasználható a külső sérülékenységünk további csökkentése érdekében. Ez azt jelenti, hogy a költségvetés idén lejáró devizaadósságának forintadósságból való refinanszírozása érdekében az MNB hajlandó a devizatartalékokból biztosítani a szükséges devizát, amennyiben az állam növeli a forintkibocsátások nagyságát. A Magyar Nemzeti Bank úgy véli, hogy a belföldi szereplők közül a lakosság elmúlt években meredeken emelkedő részvétele mellett a hazai bankok részéről látszik még érdemi mozgástér az aktívabb állampapír-vásárlás terén. (mfor.hu szerk: ez az elképzelés már a Növekedési Hitelprogram 3. pillérében is szerepelt, de nem valósult meg, lásd: Varga egyelőre nem keringőzik Matolcsyval. A mostani annyivel lényegesen több, hogy a forintforrásokat is elő próbálja a jegybank teremteni hozzá azzal, hogy "kitereli" a kéthetes állomány egy részét az állampapírpiacra és a hosszú papírokat "veszi célba". Ha ez megvalósul, akkor nem kell attól tartani, hogy a többlet forintállampapír kibocsátást ugyanúgy külföldiek jegyzik le, mint a devizakötvényeinket. Előbbinek ugyanis legalább akkora, hanem nagyobb kockázata van Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese szerint, mint a devizakötvényeknek, lásd: Ha a forint olcsóbb, akkor miért dollárban adósodunk el?)
A forintfinanszírozás irányába való sikeres elmozdulás esetén a külső sérülékenységünk mérséklődése mellett a jegybank mérlege összehúzódik, hiszen a devizatartalékok csökkenésével egy időben a sterilizációs állomány (mfor.hu szerk: ez a kéthetes kötvény, illetve augusztus elejétől betétállomány) is leépül. Mindez nemzetgazdasági szinten több 10 milliárd forintos megtakarítást jelenthet. Eközben a bankok nagyobb mértékű állampapír-vásárlása mellett a bankrendszer eszközoldalán fokozatos átrendeződés mehet végbe, azaz a jegybankkal szembeni követeléseket (sterilizációs eszköz) a költségvetéssel szembeni követelések (állampapírok) válthatják fel. Mindez tehát nem befolyásolja a Növekedési Hitelprogram működését.
mfor.hu
