Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a pénzérmék kerekítéséről szóló törvényjavaslatot, miután az 1 és 2 forintosokat kivonják a forgalomból. A javaslat szerint, amennyiben forintban, készpénzzel fizetünk, általános szabályként a matematikai kerekítés szabályait kell alkalmazni, amennyiben a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak egész számú többszörösére végződik.
Nem változik a termékek ára
Más a helyzet bankkártyás fizetések esetén, ekkor ugyanis a kerekítés nem kötelező, mivel a forint, sőt a fillér is (lásd például a benzinkutaknál), mint elszámolási egység a jövőben is megmarad. Az eladó azonban dönthet úgy, hogy a kerekítési szabályokat alkalmazza, ám erre fel kell hívnia a bankkártyával fizető vásárló figyelmét.
A kereskedelemben, főleg a kisebb boltokban olykor gondokat okozhat az új szabályozás érvényesítése. Több üzlet eleve kerekített árakat alkalmaz majd, bár ez igen munkaigényes folyamat, míg mások a pénztárgép megfelelő átállításával oldják meg a feladatot.
A pénztárgép átállítása nem kötelező feladat, csupán lehetőség, tehát a kerekítési különbözetet nem kell bizonylatolni, mutatott rá Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Az más kérdés, hogy a kereskedők és szolgáltatók nagy része valószínűleg át fogja állítani a pénztárgépet, mivel ahhoz, mind az eladóknak, mind a vásárlóknak érdekük fűződik. Amíg ez nem történik meg, addig a pénztárosnak fejben kell számolnia, amely a kiszolgálást nyilván lassítani fogja. Nem beszélve arról, hogy a vásárlók pontos tájékoztatása megkívánja, hogy megfelelő bizonylatot állítson ki számukra az adott üzlet, mert amíg nem történik meg a pénztárgépek átállítása, addig a számlán nem a kerekített végösszeg, hanem az eredeti ár fog szerepelni.
Komoly munka az átállítás
Nem mindegyik pénztárgép alkalmas azonban az átállításra. Az országban működő 360 ezer pénztárgép közül vannak modernebb és kevésbé korszerű változatok is. Utóbbiak nem alkalmasak az átállításra, közölte Vámos György. Az átállításra alkalmas pénztárgépeknél sem egyszerű az eljárás, hiszen APEH-engedély kell az átállításukhoz, és az sem mindegy, hogy ki végzi el ezeket a munkálatokat. Így nem nehéz belátni, hogy mindez március 1-re szinte sehol nem fog megvalósulni, ehhez korábban kellett volna megalkotni a jogszabályt.
A nagyobb áruházláncok, mint amilyen például a Spar vagy a Metro, egyelőre nem akarnak változtatni az egyes termékek árain, így a számla végösszegét kell módosítaniuk. A helyi bolti eladók, újságárusok és felszolgálók jelentős része nem kapott semmilyen felvilágosítást arról, hogy miként fognak eleget tenni az új rendelkezésnek, bár a termékek árának változását ők is valószínűtlennek tartják.
Többen pozitívumként értékelik, hogy az egységárat nem, csupán a számla végösszegét kell módosítani. Főleg azok járhatnak rosszabbul, akik több, olcsóbb tételt árulnak, míg könnyebb a dolguk azoknak, akik egyfajta, egységáras vagy drágább terméket, így például autót, bútort vagy éppenséggel muskátlit forgalmaznak, mondta lapunknak egy érintett kereskedő.
Marad az ellátás összege
Az aprópénzek bevonásával összefüggésben, napvilágot látott egy további törvényjavaslat is, amely többek között a társadalombiztosítási és szociális pénzbeli, illetőleg természetbeni ellátások megállapításánál állítana fel új szabályokat.
E törvényjavaslat kimondja: a társadalombiztosítási és szociális ellátások összegének 5 forintra, vagy 0 forintra kerekítését - a matematikai kerekítési szabályoktól eltérően - felfelé kerekítéssel kell megvalósítani.
A kedvező rendelkezést az indokolja, hogy az ellátások döntő többsége a jogosultak megélhetését biztosító alapvető jövedelem-bevételnek minősül.
Az egyes ellátások tervezési, módszerbeli tartalékai lehetővé teszik ennek a korrekciónak a finanszírozását. Ezzel kívánják elkerülni azt, hogy a jogosult a sorozatos lefelé kerekítések miatt kisebb összegű ellátáshoz jusson, mint amennyi korábban megillette.
Simon Rita
