2007. szeptember 11. 05:31

Napvilágot látott az áfa-törvény tervezete, amely teljesen új alapokra helyezi az áfa gondolkodást. Mind logikájában, mind felépítésében, mindpedig fogalmazásában eltér a jelenleg hatályban lévő áfa-törvénytől. Újításként jelenik meg, hogy a törvénytervezet tartalmazza a külföldi adóalanyok által történő adó-visszatérítéssel kapcsolatos alapvető szabályozást, amelyet jelenleg kormányrendelet szabályoz, derül ki a Deloitte tájékoztatásából.

Ki lesz a kötelezett, milyen esetekben lesz fordított adózás?

Adófizetési kötelesség

A tervezet szerint fő szabályként az adófizetési kötelezettség a teljesítés időpontjában keletkezik, illetve már maga a számlakibocsátás is adófizetési kötelezettséget keletkeztet. Továbbá főszabályként fogalmazódik meg, hogy az adófizetésre kötelezett a számla kibocsátója, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy más teljesített, vagy a számlakibocsátás ellenére a teljesítés nem történt meg.

A törvénytervezet megszünteti a folyamatos szolgáltatás, illetve az időszakos elszámolás fogalmát, helyette egy általánosabb fogalommal minden ügyletet, amelynek során a felek részletfizetésben vagy határozott időtartamra szóló elszámolásban állapodtak meg, a részletfizetés esedékességének időpontjában adóztat.

A tervezet értelmében az adófizetési kötelezettség választása a jelenleg hatályos áfa törvényhez képest több esetben illeti meg az adóalanyt. Ilyen esetek a javaslat szerint a főszabályként egyébként tárgyi mentes beépített ingatlan és ahhoz tartozó földrészlet értékesítése, a beépítetlen földterület értékesítése, illetve az ingatlan bérlete és haszonbérlete.

A törvénytervezet szűkíti azokat az eseteket, amikor azonnali vagy utólagos árengedmény címén lehetőség van az adóalap csökkentésére. Alapszabály, hogy adóalap-korrekcióra csak akkor lesz mód, ha az árengedményben előre megállapodnak a felek, illetve, ha a határidő előtti fizetést vagy a sok vásárlást, igénybevételt honorálja az értékesítő.

Fordított adózás alá eső ügyletek

Abban az esetben, amikor mind az eladó, mind a vevő belföldi adózó, a fordított adózás alá eső ügyletek köre kibővült. A jövőben a néhány esetben még az egyszerű belföldi tranzakcióknál sem az eladó számít fel áfát, hanem a vevő önbevallással fizeti meg azt.

A tervezetben szereplő szöveg az áfa törvény jelenleg hatályos szövegénél tágabban határozza meg azokat a bérmunka konstrukciókat, amikor EU-s megrendelő és a termék belföldről történő elszállítása esetén áfa nélkül lehet számlázni a bérmunka ügyleteket. A tervezet egyértelműsíti, hogy minden ingóságon végzett munka idetartozik, függetlenül attól, hogy a termék adott esetben nem megy át átalakuláson és nem is munkálják meg.

Csoportos alanyiság és az egyetemleges felelősség

A tervezet szerint a csoportos adóalanyiságot már nem csak pénzügyi intézmények választhatják, hanem tevékenységfajtától függetlenül bármely, belföldön gazdasági tevékenységet végző kapcsolt vállalkozások együttese. A csoport megalakulásakor ugyan nem kifejezett feltétel, hogy valamennyi kapcsolt vállalkozás a csoport tagja legyen, azonban az újonnan létrejövő tagokra már "belépési-kényszer" van. Az átmeneti szabályok hiányában a már meglévő csoportok sorsa jelenleg még ismeretlen.

A tervezet a láncügyletben részt vevő összes, egymással kapcsolt viszonyban lévő adóalanyra kezesként egyetemleges felelősséget ír elő abban az esetben, ha a láncban résztvevő adóalanyok valamelyike adófizetési kötelezettségének részben vagy egészben nem tett eleget. Ez azt jelenti, hogy az ügyletben részes adóalanyok bármelyikétől követelhető az elmulasztott adókötelezettség, derül ki a Deloitte tájékoztatójából.

Menedzsment Fórum