Növekedés: már a fél százalék is optimista?
A gazdasági növekedést tekintve a kormány sokáig makacsul ragaszkodott ahhoz, hogy másfél százalékkal bővül a magyar gazdaság 2012-ben. Az év vége előtt aztán az utolsó pillanatban módosították a már benyújtott költségvetési törvényjavaslatot, így az elfogadott jogszabály már csak 0,5 százalékos növekedéssel számol. Később Orbán Viktor úgy nyilatkozott, hogy a fél százalékos bővülés a legoptimistább forgatókönyv, de mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy növekedési pályán maradjon a magyar gazdaság.
A kormányfő véleményét támasztják alá a nemzetközi szervezetek és a magyar elemzőcégek prognózisai is. A kormánynál senki sem optimistább, mindössze az Európai Bizottság véli úgy, hogy meglehet a fél százalékos növekedés, illetve a Századvég Gazdaságkutató vár ennél egy hajszálnyival alacsonyabb ütemű bővülést. A Kopint-Tárki már csak 0,3 százalékos növekedést tart elképzelhetőnek, míg a jegybank legfrissebb elemzése gyakorlatilag stagnálást valószínűsít. Az OECD, a Pénzügykutató és a GKI Gazdaságkutató a tavalyi év végén már arra számítottak, hogy idén csökkenni fog a magyar GDP, közülük a GKI a legpesszimistább, ők egy százalékos visszaeséssel kalkulálnak.
Az új beruházások változását tekintve a Kopint-Tárki szakemberei látják legsötétebben az idei évet, ők 5 százalékos visszaesésre számítanak. A többség egyetért abban, hogy a gazdaság motorja idén is az export lesz, az MNB szerint például 6,3 százalékkal bővül a kivitelünk.
Kevesebbet ér majd a pénzünk
A munkaerőpiacon az elemzőcégek többsége nem számít jelentős pozitív fordulatra idén, a munkanélküliségi ráta 11 százalék körül alakulhat éves átlagban, ha hiszünk a prognózisoknak. Ehhez hozzájárulhatnak a kormány intézkedései is, hiszen például a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata jelentősen növelheti a kínálatot a munkaerőpiacon, míg a kereslet továbbra is visszafogott maradhat, vagyis az aktivitás nőhet a piacon, de a munkanélküliség tartósan 10 százalék felett ragadhat be.
A bruttó béreket tekintve az elemzők többsége emelkedésre számít, amiben jókora szerepe lehet az állam által szinte kötelezővé tett béremelésnek. (lásd: Így kell emelni a béreket a kormány elvárásai alapján) A jegybank karácsony előtt közölt inflációs jelentése szerint 3,6 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek 2012-ben, a Századvég Gazdaságkutató hasonló mértékű, 3,9 százalékos emelkedésre számít. Az adóváltozások és az 5 százalék körülre várt infláció mellett azonban ez a reálbérek csökkenését eredményezheti.
Az inflációt tekintve az látszik, hogy a kormány alulbecsülte a pénzromlás ütemét, hiszen az elfogadott költségvetési törvényben 4,2 százalékos átlagos inflációval számoltak 2012-re, míg az elemzők kivétel nélkül ennél magasabb inflációra számítanak. A többség 4-5-5 százalék közé várja az áremelkedés ütemét, az MNB legfrissebb előrejelzése a januári adóemelések miatt már 5 százalékos pénzromlással számol. A jegybank szerint tehát a bruttó bérek emelkedése mellett a reálbérek 1,2 százalékkal csökkenhetnek idén, vagyis ennyivel kevesebbet érhet a pénzünk.
Csak álom a 3 százalék alatti hiány
A költségvetési hiány tekintetében a kormány továbbra is tartja magát ahhoz, hogy hosszú évek után idén újra 3 százalék alá viszi a deficitet (2011-ben az egyszeri tételek miatt pozitív lesz az ESA-egyenleg), az elfogadott költségvetés 2,5 százalékos hiánnyal számol. Az elemzők közül azonban mostanra senki nem hisz abban, hogy ez reális kalkuláció.
Az MNB például alapesetben 3,7 százalékos deficitet jósol, ugyanakkor a jegybank szakemberei is kiemelték, hogy ha a december végén bejelentett 320 milliárd forintos további egyenlegjavítás megtörténik, akkor 2,6 százalékra is csökkenhet a deficit, viszont ennek az a kockázata, hogy gyakorlatilag nem marad tartalék az idei évre, hiszen ez a tartalékok zárolását is magában foglalja.
A nemzetközi szervezetek sem hisznek abban, hogy a magyar kormány 2012-ben a kritikus 3 százalékos szint alá tudja csökkenteni a hiányt, az Európai Bizottság és az OECD is 3,3 százalékos hiánnyal számol, vagyis ők úgy vélik, hogy a 2,5 százalékos célhoz további 200-250 milliárd forintnyi kiigazítás kellene. Hasonló számokkal kalkulálnak a magyar elemzőcégek is, szerintük is kicsivel 3 százalék felett lesz a deficit.
A költségvetési egyenleget egyébként az infláció alakulása is érintheti, hiszen a kormány az év elején az általa várt 4,2 százalékos inflációnak megfelelően emelte például a nyugdíjakat, viszont ha a szakemberek által reálisabbnak tartott 5 százalék közeli pénzromlás következik be, akkor év közben pótlólagos emelésre lehet szükség, ami megterheli a kasszát. Persze ezzel összhangban a költségvetés bevételei is emelkednének egy magasabb infláció mellett, összességében még akár pozitív hatással is lehet a kormány alultervezése.
Beke Károly
mfor.hu
