A tárca honlapján közzétett dokumentum szerint a kormány a 2011-es költségvetés tervezésekor 3 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedéssel számolt. Ennek alapja, hogy az évek óta csökkenő fogyasztás generálta alacsony bázishoz képest jelentős javulás várható a háztartások fogyasztási kiadásában: 3,9 százalékos növekedés az idei 3,1 százalékos csökkenéshez képest, és a bruttó állóeszköz felhalmozás is növekedni fog, várhatóan 6,9 százalékkal. A következő évben továbbra is számítanak a külgazdasági konjunktúra folytatódására, így az exportszektor is növekedni fog.
Az elemzés szerint a beterjesztett 2011-es költségvetés három gazdaságpolitikai fordulatot indít be. Jövőre csökkenni fog az államadósság bruttó hazai termékhez mért aránya. A magas eladósodottság magas kamatszintet is jelent, amely állandóan veszélybe sodorja a költségvetési egyensúlyt, tehát az államadósság szintjét csökkenteni kell. Egyszerre sikerülhet bővíteni a fogyasztást, a beruházásokat és a foglalkoztatást. Ezek együtt alapozzák meg, hogy Magyarország e gazdaságpolitikai háromszögben egy fenntartható egyensúly felé haladjon - olvasható a dokumentumban.
Magyarországnak sikerül a 2011-es költségvetésben a teljes jövedelemcentralizációját jelentősen, 3 százalékkal mérsékelni, valamint az adócentralizációját a 2009-es 39,5 százalékról jövőre 36 százalékra csökkenteni. Ha ezt elérjük, egyszerre teljesíthetjük az ösztönző gazdaságélénkítés felé haladó környezet és a pénzügyi konszolidáció közös követelményeit - áll az elemzésben.
Ennek eléréséhez három fő eszközzel él Magyarország 2011-es költségvetése. Ezek a szigorú költségvetési politika, az elmúlt 20 év legjelentősebb adóreformja, az arányos, egykulcsos, 16 százalékos adórendszer bevezetése, és a szerkezeti reformok.
A dokumentumban kiemelik, hogy a jövő évi költségvetés 2,94 százalékos eredményszemléletű és 2,8 százalékos pénzforgalmi hiánnyal számol. Az elsődleges egyenleg már 0,8 százalékos többletet mutat, azaz, ha nem lenne az államadósság utáni kamatfizetés, akkor Magyarország pénzügyei konszolidáltnak lennének tekinthetők.
Az NGM elemzése szerint a tartós költségvetési konszolidációhoz öt feladatot kell végrehajtani. Egymillió új munkahelyet kell teremteni 10 év alatt, minél többet, minél előbb. Ha ez az 1 millió munkahely ma működne Magyarországon, és az átlagos 200 ezer forint körüli bruttó bérrel és a mai járulékokkal számolnánk, akkor ebből közel 1.000 milliárd forintos többletbevétel származna.
A második tartós konszolidációs feladat az, hogy a beruházási rátát 25 százalék közelébe kell emelni, mert ez ad lehetőséget az új munkahelyek teremtésére és a növekedés gyorsítására.
A harmadik, hogy az állami bürokráciát legalább 25 százalékkal kell csökkenteni. Ez mintegy 600-800 milliárd forintos bürokráciacsökkentési programot jelent.
A negyedik feladat, a tartós 3 százalék feletti gazdasági növekedés elérése. Erre képes az ország, így 2013-14-ben már a 4-6 százalék közötti sávba emelhető Magyarország gazdasági növekedése.
A tanulmány szerint az ötödik előfeltétele a tartós pénzügyi konszolidációnak az, hogy egyensúlyba kerüljenek a társadalmi kasszák. A két nagy társadalombiztosítási kassza, a nyugdíj és az egészségügyi jelenleg jelentős hiányt mutat. Ez nem engedhető meg tartósan, veszélyeztetné a konszolidációt, veszélyeztetné a költségvetési egyensúlyt.
Az NGM szerint az új költségvetéssel Magyarország lesz Svédország mellett az egyetlen uniós tagállam, amelynek jövőre csökken a bruttó hazai termékhez mért államadóssága. Magyarország 2010-ben az Európai Unió ötödik legalacsonyabb, 4 százalék alatti költségvetési deficitjét mutatja, ami jó helyezés a többi térségbeli országhoz képest. Jövőre Magyarország szintén az ötödik legalacsonyabb deficitet mutatja, immáron 3 százalék alatti költségvetési hiánnyal.
"Magyarország tehát egy nagyon komoly fordulatot hajt végre a költségvetés konszolidációja és az államadósság tekintetében, mind a térségben, mind az Európai Unióban" - áll az NGM elemzésében.
MTI
