<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

2010-hez képest jelentős mértékben nőtt a minimálbér mind bruttó mind nettó értékét tekintve. A változásokon azonban mégis az állam nyerte a legtöbbet. Mutatjuk, miért.

A 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormány egyebek mellett azt is zászlajára tűzte, hogy a kisemberek életszínvonalát is javítani fogja, pontosabban a "bérből és munkából élők" helyzetét. Ez azonban nemcsak egyfajta kampányfogásként értelmezhető, hiszen uniós viszonylatban a legalacsonyabbak közé tartoznak a hazai fizetések. Igaz, ennek makroszinten előnye is mutatkozik, hiszen az olcsó magyar munkaerő a nálunk beruházást tervező nagy cégek számára vonzerőt jelenthet.

Noha 2010 óta folyamatosan növelték a kötelezően adandó legkisebb bér összegét, az igazán látványos bérnövekedés mégis tavaly és várhatóan idén következhet be köszönhetően a 2016-ban kötött bérmegállapodásnak, mely a minimálbérek nagyarányú emelése mellett a munkáltatói terhek csökkentését is eredményezte. És bár a havonta megjelenő statisztikáknak köszönhetően a kormány rendszeresen a dolgozók zsebének kedves növekedést kommunikálhat, ha összesítjük a 2010 óta bekövetkezett változásokat, kiderül: valójában nem a "dolgozó kisemberek", hanem az állam kaszálta a legtöbbet a minimálbérek emelésén.

2010-ben a kötelezően adandó legkisebb bér bruttó 73 500 forint volt, amiből az érintettek 60 236 forintot kaphattak kézhez. A bruttó az idei évre 138 ezerre emelkedett, amiből 91 698 forint maradhat az adók és járulékok levonása után. A bruttó minimálbér 8 év alatt tehát 87,8 százalékkal emelkedett, amivel párhuzamosan a nettó rész "mindössze" 52,2 százalékkal nőtt.

A jelentős eltérésre a 2012-es év adhat magyarázatot. A kormány a hatalomra lépése utáni években az adórendszer jelentős átalakításába kezdett: a progresszív adórendszer helyett bevezették az egykulcsos szja-t, melynek mértéke egységesen 16 százalék volt az adóalap nagyságától függetlenül. Ezzel párhuzamosan eltörölték az alacsonykeresetűek által érvényesíthető adójóváírást, ami a minimálbéresek esetében azt jelentette, hogy a korábbiakkal ellentétben szja-fizetési kötelezettség keletkezett.


Ebből kifolyólag, hogy a nettó minimálbér ne csökkenjen a bruttót 78 ezerről 93 ezerre kellett emelni, ennek a 19,2 százalékos plusznak köszönhetően stagnált lényegében a nettó kereset, 60 600 forint után 60 915-öt kaptak kézhez az érintettek.

Hasonlóan nagymértékű kompenzációs jelleggel bíró emelésre többször már nem került sor, ez mégis bőven elég volt ahhoz, hogy a bérnövelés nyertesei ne a munkavállalók, hanem maga az állam legyen.

Miközben ugyanis a nettó bér 52,2 százalékkal nőtt 2010 és 2018 között, addig az államkasszába kerülő munkavállalói és munkaadói befizetések 120 százalékkal emelkedtek.

Ez nominálisan azt jelenti, hogy egyetlen egy minimálbéres dolgozó után az állam 2010-ben még csak 34 212 forint bevételhez jutott, idén viszont már 75 282 forint vándorolt az államkasszába.

Ez annak köszönhető, hogy a munkavállaló 33 ezerrel, a munkaadó pedig 8000 forinttal adózik többet a bruttó minimálbér után.

Arányaiban ez a dolgozói adófizetés 249 százalékos és a munkaadói 38 százalékos növekedését jelenti 8 év alatt.

Székely Sarolta
mfor.hu

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.