3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

2013-ban tovább nőtt a magyar termőföld ára, a legfrissebb kimutatások szerint átlagosan 11 százalékkal lett drágább egy hektár. Vagyis a 2012-es 10 százalék után ismét jól jártak, akik korábban termőföldbe fektettek. Különösen úgy, hogy a 2012-es 5,7 százalékos pénzromlási ütem tavaly 1,7 százalékra esett vissza. Vagyis a reálértéken számolt növekedés a 9 százalékot is meghaladta 2013-ban.

Az OTP Jelzálogbank elemzése szerint átlagosan 695 ezer forintba került egy hektár termőföld 2013-ban, ami éves szinten 11 százalékos emelkedést jelent. A növekedés úgy tudott megvalósulni, hogy a korábbi időszakkal összevetve kevesebb tranzakcióra került sor, valamivel kisebb földterület cserélt gazdát. A bank értékelése szerint a tavalyi dinamikus, az 1,7 százalékos inflációt figyelembe véve 9,1 százalékos reálfelértékelődést a változó jogszabályi környezet mozgathatta.

Az OTP Termőföld Értéktérképe alapján látványos a trend a korábban olcsó területek felzárkózásában, így a járási vagy megyei szintű különbségek fokozatosan csökkennek. A kimutatás szerint tavaly Győr-Moson-Sopron (913 ezer forint/hektár), Hajdú-Bihar és Békés megyében volt a legdrágább a termőföld, míg Nógrádban (408 ezer forint/hektár), Borsodban és Heves megyében a legolcsóbb. Hajdú-Bihar jó helyezését annak köszönheti, hogy egy év alatt 23 százalékkal nőttek az árak. Megyei szinten tehát 2,2-szeres az árkülönbség a legdrágább és legolcsóbb megye között.

Járások esetében a lokális folyamatok hangsúlyosabbá válásával ugyanez a szorzó 5,8-szoros (putnoki: 262 ezer forintos és dunakeszi 1,52 millió forintos átlagos hektárárral), ugyanakkor a különbségek 2012-höz képest itt is csökkentek; akkor 7,5-szer drágább volt a sorrend legelején álló járás. A tíz legolcsóbb járás között négy Borsod-Abaúj-Zemplén, három pedig Nógrád megyei, míg a tíz legdrágább között három Pest megyei található.

Tavaly az eladott termőföld-terület művelési áganként az alábbiak szerint alakult: a forgalom 70 százaléka volt szántó, 14 százaléka erdő-fásított, 11 százaléka gyep-rét-legelő, valamint 3 százaléka kert-gyömölcsös, illetve 2 százaléka szőlő. Ez a forgalmi összetétel gyakorlatilag teljesen megegyezik a 2012-es arányokkal.

Míg a szántóforgalom aránya jóval meghaladja a szántóföldi állomány (59 százalék) arányát, az erdőterületeknél (állomány 26 százaléka) pont az ellenkezője igaz, aminek oka az erdőknél magas állami tulajdonosi részarány miatti korlátozott értékesíthetőség. A gyep-rét-legelő, kert-gyümölcsös és szőlő kategóriák állományarányosan járulnak hozzá a forgalomhoz.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!