3p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

2013-ban tovább nőtt a magyar termőföld ára, a legfrissebb kimutatások szerint átlagosan 11 százalékkal lett drágább egy hektár. Vagyis a 2012-es 10 százalék után ismét jól jártak, akik korábban termőföldbe fektettek. Különösen úgy, hogy a 2012-es 5,7 százalékos pénzromlási ütem tavaly 1,7 százalékra esett vissza. Vagyis a reálértéken számolt növekedés a 9 százalékot is meghaladta 2013-ban.

Az OTP Jelzálogbank elemzése szerint átlagosan 695 ezer forintba került egy hektár termőföld 2013-ban, ami éves szinten 11 százalékos emelkedést jelent. A növekedés úgy tudott megvalósulni, hogy a korábbi időszakkal összevetve kevesebb tranzakcióra került sor, valamivel kisebb földterület cserélt gazdát. A bank értékelése szerint a tavalyi dinamikus, az 1,7 százalékos inflációt figyelembe véve 9,1 százalékos reálfelértékelődést a változó jogszabályi környezet mozgathatta.

Az OTP Termőföld Értéktérképe alapján látványos a trend a korábban olcsó területek felzárkózásában, így a járási vagy megyei szintű különbségek fokozatosan csökkennek. A kimutatás szerint tavaly Győr-Moson-Sopron (913 ezer forint/hektár), Hajdú-Bihar és Békés megyében volt a legdrágább a termőföld, míg Nógrádban (408 ezer forint/hektár), Borsodban és Heves megyében a legolcsóbb. Hajdú-Bihar jó helyezését annak köszönheti, hogy egy év alatt 23 százalékkal nőttek az árak. Megyei szinten tehát 2,2-szeres az árkülönbség a legdrágább és legolcsóbb megye között.

Járások esetében a lokális folyamatok hangsúlyosabbá válásával ugyanez a szorzó 5,8-szoros (putnoki: 262 ezer forintos és dunakeszi 1,52 millió forintos átlagos hektárárral), ugyanakkor a különbségek 2012-höz képest itt is csökkentek; akkor 7,5-szer drágább volt a sorrend legelején álló járás. A tíz legolcsóbb járás között négy Borsod-Abaúj-Zemplén, három pedig Nógrád megyei, míg a tíz legdrágább között három Pest megyei található.

Tavaly az eladott termőföld-terület művelési áganként az alábbiak szerint alakult: a forgalom 70 százaléka volt szántó, 14 százaléka erdő-fásított, 11 százaléka gyep-rét-legelő, valamint 3 százaléka kert-gyömölcsös, illetve 2 százaléka szőlő. Ez a forgalmi összetétel gyakorlatilag teljesen megegyezik a 2012-es arányokkal.

Míg a szántóforgalom aránya jóval meghaladja a szántóföldi állomány (59 százalék) arányát, az erdőterületeknél (állomány 26 százaléka) pont az ellenkezője igaz, aminek oka az erdőknél magas állami tulajdonosi részarány miatti korlátozott értékesíthetőség. A gyep-rét-legelő, kert-gyümölcsös és szőlő kategóriák állományarányosan járulnak hozzá a forgalomhoz.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!