5p

A CDS-felár nagy kilengései miatt stabilabb megoldás született azzal, hogy csak a referenciakamathoz kötik a jelzáloghitelek kamatát, mint ha az országkockázati felárat is figyelembe vennék - hangzott el a Magyar Bankszövetség szerdai háttérbeszélgetésén, ahol a devizahitelezésről volt szó. A szervezet öt szakmai javaslatot vizsgál a devizahitelezéssel kapcsolatban, de ezek csak a lakossági jelzáloghitelekre vonatkoznak.

Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára elmondta, hogy nagy érdeklődés van a végtörlesztés iránt, ez azonban a bankadónnál is nagyobb veszteséget fog okozni a bankoknak. A lehetőséggel azok éltek először, akik saját erőből tudnak végtörleszteni, ezután várhatóan azok következnek, akiknek időre van szükségük az összeg előteremtéséhez, például a nyaraló vagy egyéb vagyontárgy eladásával. 

Hangsúlyozta: miközben a bankoktól azt várják, hogy a kkv-hitelezés és otthonteremtés bástyái legyenek, folyamatosan súlyos terheket raknak rájuk. A banki járadék 15 milliárd, a bankadó 135 milliárd, a Rogán-Kósa csomag 20 milliárdot vont el a pénzintézetektől, ehhez adódnak még az árfolyamgát, a végtörlesztés, az árverési és kilakoltatási moratórium, az eszközkezelő miatti veszteségek valamint a magánpénztárak megszüntetésével járó forráskivonás. 

A bankszektorra rakott teher azonban elvonta a forrásokat a hitelezéstől, amihez pedig szükség van a növekedéshez: az elmúlt 10 év statisztikája alapján a vállalati hitelállomány 2 százalékos bővülése 1 százalékos gazdasági növekedést von maga után, és fordítva - mondta a főtitkár. 

A bankszövetség végleges, szakmai megoldást igyekszik találni a devizahitelek problémájára, de nem a hitelek teljes forintosításáról van szó - derült ki. A szervezet öt szakmai javaslatot vizsgál. Hat nagy magyarországi bank vezérigazgatója dolgozik a végleges szakmai megoldáson, amely a lakossági jelzáloghitelezést érinti majd. A projekt alakuló ülését hétfőn tartották, csütörtökön lesz a következő ülés. Olyan szakmai javaslatot készítenek, amely a kérdést véglegesen megoldja - mondta Kovács Levente. 
 

Kosárszky Gábor, a Volksbank treasury vezetője a devizahitelezés szakmai hátterét ismertetve elmondta: a magyar bankok gyakorlatilag nem rendelkeznek nyitott devizapozícióval (ez az eszközök és források közötti devizánkénti különbség a forinttal szemben). Erről egyébként naponta jelentést kell küldeniük a Nemzeti Banknak, amely a számításokat ellenőrzi. A bankoknak az árfolyammozgáson nincs sem nyereségük, sem veszteségük - tette hozzá. A nyitott pozíció azért fontos, mert ez mutatja, hogy a bank különböző devizaeszközeit fedezte-e azonos devizájú forrásokkal.

A svájci frankban való hitelezéshez többféle módon lehet forráshoz jutni. A svájci frankban való betétgyűjtés Magyarországon minimális, a belföldi bankközi piacról való bevonása sem jellemző, alapvetően az anyabankoktól jutnak hozzá és meglévő forint forrásaikat cserélik el a bankok svájci frankra FX Swap és Cross Currency Swap ügyletekben.

Jellemzően két-hároméves források állnak szemben a 15-30 éves jelzáloghitelekkel. A betétesek jellemzően 1 hétre, három hónapra vagy legfeljebb egy évre hajlandóak forrást adni, míg a hitelfelvevők több évre szeretnek kalkulálni. A "szakadékot" a pénzügyi közvetítőrendszer hidalja át, amely a rövid lejáratú betéteket mint statisztikai sokaságot két-három éves forrásként tudja kezelni. A globális bankközi rendszerben ezért jellemzően maximum 3, ritkábban 5 éves futamidőre lehet forrásokra szert tenni. Ezek lejáratakor újakat kell szerezni, de természetesen a megváltozott piaci körülmények között. 

A frankhitelek esetében a CHF Libor és a CDS-felár összege az a tárgyalási alap, melyen egy bank forráshoz tud jutni. Az országkockázati felár szerepe jelentősen megnőtt az izlandi, magyar, ukrán, görög stb. államcsőd közeli helyzet miatt. A három havi CHF Libor 0 százalék közelében van a válság előtti 0,75 százalékhoz képest. Hiába csökkent azonban a CHF Libor, a magyarországi kockázati felár ezt bőven ellensúlyozta - mondta Kosárszky Gábor. 

Míg 2007 előtt 25-50 bázispont között mozgott az országkockázati felár, a 2008-as pénzügyi válság idején 600 fölé kúszott, ahogy 2009 márciusában is, a 317 HUF/EUR árfolyam idején. Az induló forrásköltség 2005-ben 1 százalék volt a CHF-nél a magyar bankrendszerben, amikor először 2008-ban meg kellett újítani, 4 százalékos bázisról kellett indítani a tárgyalásokat, akinek pedig szerencsétlen időben járt le a forrása, elképzelhető, hogy 800 bázispont körül volt a tárgyalási alap. A magyar bankrendszer, amikor próbálja megújítani a forrásokat, most azzal szembesül, hogy 300-400 bázispont alatt senki nem áll szóba vele. 

A 2008-as válság óta a bankok egymásnak jóval kisebb tételben és jóval rövidebb futamidőre hajlandók forrást adni, az egymással szembeni limiteket csökkentették, bizonyos esetekben nullára vágták. Jelenleg az anyabankok is nagyon nehezen jutnak forráshoz. A finanszírozási költségek tehát azért emelkedtek, mert nagyon beszűkültek a forráslehetőségek, másrészt az országkockázati felár emelkedett.

Ágoston István, az UniCredit ügyvezető igazgatója szerint jelenleg a bankok a forrásokat nem egymásnak adják, hanem a jegybankban helyezik el, gyakorlatilag már csak deviza swap ügyletek vannak.
 
MTI 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!