<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

A CDS-felár nagy kilengései miatt stabilabb megoldás született azzal, hogy csak a referenciakamathoz kötik a jelzáloghitelek kamatát, mint ha az országkockázati felárat is figyelembe vennék - hangzott el a Magyar Bankszövetség szerdai háttérbeszélgetésén, ahol a devizahitelezésről volt szó. A szervezet öt szakmai javaslatot vizsgál a devizahitelezéssel kapcsolatban, de ezek csak a lakossági jelzáloghitelekre vonatkoznak.

Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára elmondta, hogy nagy érdeklődés van a végtörlesztés iránt, ez azonban a bankadónnál is nagyobb veszteséget fog okozni a bankoknak. A lehetőséggel azok éltek először, akik saját erőből tudnak végtörleszteni, ezután várhatóan azok következnek, akiknek időre van szükségük az összeg előteremtéséhez, például a nyaraló vagy egyéb vagyontárgy eladásával. 

Hangsúlyozta: miközben a bankoktól azt várják, hogy a kkv-hitelezés és otthonteremtés bástyái legyenek, folyamatosan súlyos terheket raknak rájuk. A banki járadék 15 milliárd, a bankadó 135 milliárd, a Rogán-Kósa csomag 20 milliárdot vont el a pénzintézetektől, ehhez adódnak még az árfolyamgát, a végtörlesztés, az árverési és kilakoltatási moratórium, az eszközkezelő miatti veszteségek valamint a magánpénztárak megszüntetésével járó forráskivonás. 

A bankszektorra rakott teher azonban elvonta a forrásokat a hitelezéstől, amihez pedig szükség van a növekedéshez: az elmúlt 10 év statisztikája alapján a vállalati hitelállomány 2 százalékos bővülése 1 százalékos gazdasági növekedést von maga után, és fordítva - mondta a főtitkár. 

A bankszövetség végleges, szakmai megoldást igyekszik találni a devizahitelek problémájára, de nem a hitelek teljes forintosításáról van szó - derült ki. A szervezet öt szakmai javaslatot vizsgál. Hat nagy magyarországi bank vezérigazgatója dolgozik a végleges szakmai megoldáson, amely a lakossági jelzáloghitelezést érinti majd. A projekt alakuló ülését hétfőn tartották, csütörtökön lesz a következő ülés. Olyan szakmai javaslatot készítenek, amely a kérdést véglegesen megoldja - mondta Kovács Levente. 
 

Kosárszky Gábor, a Volksbank treasury vezetője a devizahitelezés szakmai hátterét ismertetve elmondta: a magyar bankok gyakorlatilag nem rendelkeznek nyitott devizapozícióval (ez az eszközök és források közötti devizánkénti különbség a forinttal szemben). Erről egyébként naponta jelentést kell küldeniük a Nemzeti Banknak, amely a számításokat ellenőrzi. A bankoknak az árfolyammozgáson nincs sem nyereségük, sem veszteségük - tette hozzá. A nyitott pozíció azért fontos, mert ez mutatja, hogy a bank különböző devizaeszközeit fedezte-e azonos devizájú forrásokkal.

A svájci frankban való hitelezéshez többféle módon lehet forráshoz jutni. A svájci frankban való betétgyűjtés Magyarországon minimális, a belföldi bankközi piacról való bevonása sem jellemző, alapvetően az anyabankoktól jutnak hozzá és meglévő forint forrásaikat cserélik el a bankok svájci frankra FX Swap és Cross Currency Swap ügyletekben.

Jellemzően két-hároméves források állnak szemben a 15-30 éves jelzáloghitelekkel. A betétesek jellemzően 1 hétre, három hónapra vagy legfeljebb egy évre hajlandóak forrást adni, míg a hitelfelvevők több évre szeretnek kalkulálni. A "szakadékot" a pénzügyi közvetítőrendszer hidalja át, amely a rövid lejáratú betéteket mint statisztikai sokaságot két-három éves forrásként tudja kezelni. A globális bankközi rendszerben ezért jellemzően maximum 3, ritkábban 5 éves futamidőre lehet forrásokra szert tenni. Ezek lejáratakor újakat kell szerezni, de természetesen a megváltozott piaci körülmények között. 

A frankhitelek esetében a CHF Libor és a CDS-felár összege az a tárgyalási alap, melyen egy bank forráshoz tud jutni. Az országkockázati felár szerepe jelentősen megnőtt az izlandi, magyar, ukrán, görög stb. államcsőd közeli helyzet miatt. A három havi CHF Libor 0 százalék közelében van a válság előtti 0,75 százalékhoz képest. Hiába csökkent azonban a CHF Libor, a magyarországi kockázati felár ezt bőven ellensúlyozta - mondta Kosárszky Gábor. 

Míg 2007 előtt 25-50 bázispont között mozgott az országkockázati felár, a 2008-as pénzügyi válság idején 600 fölé kúszott, ahogy 2009 márciusában is, a 317 HUF/EUR árfolyam idején. Az induló forrásköltség 2005-ben 1 százalék volt a CHF-nél a magyar bankrendszerben, amikor először 2008-ban meg kellett újítani, 4 százalékos bázisról kellett indítani a tárgyalásokat, akinek pedig szerencsétlen időben járt le a forrása, elképzelhető, hogy 800 bázispont körül volt a tárgyalási alap. A magyar bankrendszer, amikor próbálja megújítani a forrásokat, most azzal szembesül, hogy 300-400 bázispont alatt senki nem áll szóba vele. 

A 2008-as válság óta a bankok egymásnak jóval kisebb tételben és jóval rövidebb futamidőre hajlandók forrást adni, az egymással szembeni limiteket csökkentették, bizonyos esetekben nullára vágták. Jelenleg az anyabankok is nagyon nehezen jutnak forráshoz. A finanszírozási költségek tehát azért emelkedtek, mert nagyon beszűkültek a forráslehetőségek, másrészt az országkockázati felár emelkedett.

Ágoston István, az UniCredit ügyvezető igazgatója szerint jelenleg a bankok a forrásokat nem egymásnak adják, hanem a jegybankban helyezik el, gyakorlatilag már csak deviza swap ügyletek vannak.
 
MTI 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.