Az adóhatóság a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azoknak az adózóknak a nevét, székhelyét, adószámát, akik nem tettek eleget a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettségüknek - derül ki a NAV honlapján megjelent közleményből. Az adóhatóság a honlapján közzétett adózók adatait - feltéve, hogy a közzététel alapjául szolgáló jogsértést az adózó ismételten nem követte el - a közzétételtől számított két év elteltével törli. A számos kivállalkozást és néhány nagyobbat is tartalmazó lista itt érhető el.
A NAV arra is fölhívja az adózók és a bíráló szervek, szervezetek figyelmét, hogy 2015. január 1-jével megváltoztak a rendezett munkaügyi kapcsolatok szabályai. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.) 82. § (1) bekezdésének a) pontja és (3) bekezdése értelmében a közzétett adózók közül kizárólag az nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének, akit a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül ismételten, a korábbival azonos és ugyanazon telephelyen elkövetett jogsértés miatt sújtott bírsággal az adóhatóság, illetve a bíróság.
Sokat kockáztat aki feketén foglalkoztat
Az adózás rendjéről szóló törvény alapján be nem jelentett alkalmazottnak minősül az adózó gazdasági tevékenységében személyesen közreműködő magánszemély, akire vonatkozóan a munkáltató, illetve a kifizető a biztosítási jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, illetve a munkáltató, a kifizető nem tudja bizonyítani, hogy a tevékenységében közreműködő személy jogviszonya kívül esik a bejelentési kötelezettségen.
Fontos kiemelni, hogy a biztosítás kezdetére vonatkozó bejelentést legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell teljesíteni.
Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése alapján, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat és a mulasztását nem menti ki, az adóhatóság a mulasztási bírág kiszabásától nem tekinthet el, mivel a mulasztási bírság kiszabása ebben az esetben kötelező, vagyis annak mellőzésére nincs lehetőség. Az adózót az Art. 172. § (2) bekezdése szerint 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.
Az adóhatóság mérlegelési jogkörébe tartozó lehetőséggel élve be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén a kötelezően előírt mulasztási bírság kiszabásán felül elrendelheti az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiség lezárását is, illetve üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén a kötelezően előírt mulasztási bírság kiszabásán kívül további üzletlezárást helyettesítő bírságot állapíthat meg. Az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az adóköteles tevékenység célját szolgáló helyiséget 12 nyitvatartási napra lezárhatja, amennyiben az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott.
Amennyiben az adózó a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának ideje alatt a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterhek megfizetését nem teljesítette az előírásoknak megfelelően, abban az esetben az adóhatóság elsőként becslés alkalmazásával állapítja meg a megfizetni elmulasztott közterhek alapját. Ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, az adóhatóság az adózó terhére a megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után, a bejelentés nélküli foglalkoztatás adóhatóság általi megállapítását megelőző időszak(ok)ra vonatkozóan, de legalább háromhavi foglalkoztatást vélelmezve állapítja meg.
A jogszabály kötelező erejű rendelkezést tartalmaz adóhiány esetén a bírság mértéke tekintetében. Az adóhatóság által megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni, amelynek általános mértéke az adóhatóság által megállapított adóhiány 50 százaléka.
Az adóterhek csökkentésére irányuló intézkedések bevezetésével párhuzamosan a megfelelő visszatartó erő biztosítása, továbbá a bírságolási szigor növelése érdekében más uniós tagállamok példáját követve az adózás rendjéről szóló törvény módosítása következtében 2012. január 1-jétől jelentősen megemelkedett a csalárd magatartással, a bizonylatok, a könyvek, nyilvántartások meghamisításával, iratok megsemmisítésével elkövetett jogsértések esetében kiszabásra rendelt adóbírság mértéke.
Az adóbírság mértéke a feltárt adóhiány 200 százaléka, vagyis az adóbírság általános mértékének a négyszerese minden olyan esetben, amikor az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, a könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze.
mfor.hu
