3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A pénzügyminiszter szerint valószínűleg teljesült az államháztartás tavalyi, GDP arányosan 3,9 százalékos eredményszemléletű hiánycélja, mivel a pénzforgalmi szemléletű deficit - önkormányzatok nélkül - 0,2 százalékkal kisebb, 3,6 százalék lett. A megalapozottabb értékelésre az eredményszemléletű mérlegnél még néhány hetet várni kell.

Oszkó Péter az MTI-nek adott rövid nyilatkozatában - az államháztartás elmúlt évre vonatkozó számainak publikálását követően - aláhúzta: elsősorban annak köszönhető a vártnál kisebb pénzforgalmi deficit, hogy a bevételek összességében túlteljesültek, és a központi intézmények kiadásai az előre eltervezett szerint alakultak.

A pénzügyminiszter elsősorban a többletadó-bevételeknek tudja be az államháztartás vártnál jobb teljesítményét, de azt is hangoztatta: jól működött a 2009 nyarán bevezetett kincstárnoki rendszer, mivel a központi intézmények tartani tudták az óév végén is a kiadási előirányzatokat. A kincstárnoki rendszer hatása megmarad, ez jól működik majd 2010 folyamán is.

Oszkó Péter az adóbevételek alakulására visszatérve kifejtette: elsősorban az általános forgalmi adóbevételek és a fogyasztáshoz kapcsolódó adók teljesültek túl, míg a társasági adóbefizetések alacsonyabbak lettek a korábban prognosztizált mértéknél. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a különadó-befizetések viszont a várthoz képest magasabbak lettek.

Az összadó-bevételek tehát magasabbak lettek a vártnál, a mérlegben az adóbefizetések 20-30 milliárd forinttal lettek magasabbak az előrejelzéshez képest, a várt szufficit viszont 70 milliárd forinttal lett több. A központi szerveknél augusztus óta ható kiadáscsökkentő intézkedések révén a központi kifizetések kordában maradtak. Ez a kettős hatás a nagyobb adóbevételek, illetve a központi intézmények kisebb kiadásai együttesen eredményezték, hogy a várthoz képest kisebb lett a GDP-arányos államháztartási pénzforgalmi deficit 2009 egészére.

A pénzügyminiszter az MTI kérdésére elmondta: szakembereik vizsgálják az egyes eltéréseket, azok hatásait, mivel ezek adják a 2010-es költségvetési folyamatok bázisát. Értékelik azt, hogy 2009-ben a társasági adóbefizetések miért lettek alacsonyabbak a prognózishoz képest, illetve a különadó bevételek miért teljesültek túl. Ez mindenképpen figyelemre méltó, hiszen tavaly még a társasági adózásban nagyszámú korrekciós tételt lehetett figyelembe venni, míg a különadónál ez a lehetőség nem állt fenn. Az idén már nincs különadó, viszont a társasági adónál jelentősen csökkent a korrekciós tételek száma.

Oszkó Péter végezetül leszögezte: a legújabb fejlemények alapján is a 2010-es hiánycélokat változatlannak tekinti a kormány, az elfogadott költségvetés alapján az idei eredményszemléletű államháztartási deficitcél továbbra is a GDP 3,8 százaléka.

MTI/Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!