Az iparkamara elnöke a magyar és a vele szoros kapcsolatban álló német gazdaság mutatóit elemezve emlékeztetett arra, hogy a válság egyszerre érte el a két országot, mégis, a magyar gazdaság sokkal mélyebbre zuhant, s rögösebb úton is zajlik a kilábalása.
Biztatónak nevezte ugyanakkor, hogy az utolsó két negyedévben gyorsabb a magyar gazdaság növekedése, mint a németé, s ez előreláthatóan így lesz a következő két negyedévben is. Úgy vélte, ennek oka, hogy a kormány 2010 óta megtett lépéseinek nem rövid, hanem középtávon voltak, lesznek eredményei.
Parragh László szerint a kormány által elindított strukturális reformok végigvitele meg fogja hozni azt a tartós gazdasági növekedést, amire lehet építeni. Példáként felhozta: a fogyasztásbővülés ma nem hitelből zajlik, sőt megtakarítás keletkezik valamennyi jövedelemkategóriában. Ez hosszabb távon is fenntarthatóvá teszi a gazdasági növekedést - szögezte le.
A kamara elnöke szólt arról is, hogy a gazdaság további fejlődéséhez szükség lesz az oktatás munkaerőpiaci igényeknek megfelelő, rendszerszintű átalakítására. Hangsúlyozta: erősíteni kell a duális képzést, azt, hogy a piacképes szakmákat oktassák az intézményekben.
Hozzátette: az igazságszolgáltatás és közigazgatás átalakítására is szükség van a gazdaság növekedése érdekében, mert versenyképességi tényező, hogy mennyire gyorsan dolgozik a bíróság, a hivatalok.
Kéri István, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszédében elmondta: a gazdasági válság elhúzódó hatásai és a megye csökkenő lélekszáma miatt van nehéz helyzetben Baranya. Jelezte: a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban olyan pályázatokon lehet indulni, amelyeken korábban nem, ezért remélhető, hogy új fejlesztések valósulhatnak meg Baranyában, s jelentősen bővül a helyi gazdaság.
Hargitai János Baranya megyei kormánymegbízott úgy fogalmazott: szeretné hinni, hogy tartós, a nyugat-európainál nagyobb növekedés előtt áll az ország és a működő gazdasági szereplők. Kiemelte: vége annak az időszaknak, amikor az önkormányzatok viszik el az uniós támogatások jelentős részét, 2014-től főként a gazdaság szereplői részesülnek támogatásokban.
A pénteken bemutatott kiadványban a TOP 100-as lista első helyén 43 milliárd 65 millió forintos nettó árbevétellel az E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt. áll; a második 30,1 milliárdos nettó árbevételével a gépgyártásban érdekelt Hauni Hungária Kft., míg a harmadik helyezést 27,5 milliárd forintos nettó árbevétellel a Mecsek Füszért Zrt. érte el. A századik helyre 1,3 milliárd forintos árbevétellel egy fémmegmunkálással foglalkozó cég, a HR-Rent Kft. került.
MTI
