Az elmúlt évek tendenciája azt mutatja, hogy a lakosság egyre több pénzügyi terméket használ, eladósodottsága növekszik, eközben azonban a pénzügyi ismeretek szintje alig változott. Mindez azt jelenti, hogy az egyre több termék mellett az emberek továbbra sincsenek tisztában a kockázatokkal. "A magyar háztartások nincsenek tisztában a tehervállaló képességükkel és a kockázatokkal, vagy túlvállalják magukat, vagy csak a régi típusú befektetési formákkal vannak tisztában, holott lenne kedvezőbb termék is számukra" - emelte ki Simon András.
A jegybank kommunikációs vezetője szerint a tudatos fogyasztókat nehezebb becserkészni, ezért a tudatosság növekedése erősíti a versenyt a bankok között, amiből végső soron az ügyfelek profitálnak. Emellett a tudatos, jól informált ügyfelek számának növekedése javítja az MNB pénzügyi stabilitási törekvéseit, ezért is támogatja a nemzeti bank több eszközzel a tudatosság növelését.
Csak a magyarok harmada készít költségvetést
A csütörtökön bemutatott felmérést az OECD projektjének keretében húsz országban végezték el, ami azért fontos, mert eddig nem voltak összehasonlító adatok a háztartások pénzügyi tudatosságáról - emelte ki Várhegyi Éva, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának elnöke. Magyarországon egy ezerfős reprezentatív mintán végezték el a kutatást tavaly ősszel.
A felmérésből kiderült, hogy a magyar háztartások 67 százaléka nem készít családi költségvetést, mindössze a válaszadók 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy csinál hasonló összesítést. A pénzügyi termékek ismertsége viszonylag magasnak mondható, de azok használata már nem mutat ilyen kedvező képet, a lakossági folyószámla aktív használóinak arány például mindössze 40 százalék, holott ez minden pénzügyi termék alapja - hangsúlyozta Várhegyi Éva.
A szolgáltató kiválasztásával kapcsolatban a megkérdezettek több mint harmada nyilatkozott úgy, hogy több cég termékét hasonlította össze, másik egyharmad viszont egyáltalán nem végzett összehasonlítást. Lehangoló, hogy az információforrások közül mindössze az emberek 5 százaléka emelte ki az internetes összehasonlító oldalakat. "A barátok, rokonok ajánlása 15 százaléknál jelent meg forrásként, ezek a tanácsok azonban gyakran nem tudás alapján történnek, tévútra viszik a lakosságot" - mondta a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Az OECD-kutatással párhuzamosan az MNB is végzett egy felmérést, melyből az derült ki, hogy az emberek 31 százaléka napi szinten, további 36 százaléka pedig legalább heti szinten tájékozódik gazdasági, pénzügyi kérdésekben. Mindössze 14 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem érdekli ez a téma, ez jellemzően az idősebb korosztály volt - emelte ki Szalay György, a jegybank szakembere.
Az MNB pénzügyi tudatosságért felelős vezetője szerint továbbra is lehangoló, hogy az emberek 77 százaléka saját bevallása szerint papíralapon végzi a pénzügyeit, 15 százalék azonban már él az internetes bankolás lehetőségével, ami javítja az összképet.
Sokan megcsúsztak a fizetéssel
A felmérésben a megkérdezettek 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy évben előfordult vele az az eset, hogy a bevételeiből nem tudta fedezni a kiadásait. A legtöbb esetben ilyen problémára kiadáscsökkentéssel reagáltak, a megkérdezettek kétharmada így válaszolt, azonban az elgondolkodtató, hogy 17 százalék bevallotta, hogy hasonló esetekben késve fizeti be a számláit. "Ez vezet aztán a törlesztőrészletek, rezsiszámlák elmaradásához, aztán később akár kilakoltatáshoz" - hangsúlyozta Várhegyi.
A szakemberek szerint a magyar társadalom mintegy fele egyáltalán nem rendelkezik megtakarításokkal, a Pénziránytű Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint azonban ezeknek az embereknek a fele nem azért nem tesz félre, mert nem tud, hanem azért, mert nem tartja fontosnak, más az attitűdje. A felmérésben a megkérdezettek legnagyobb része, 27 százaléka úgy válaszolt, hogy egy-három hónapnyi tartalékkal rendelkezik, azonban fontos kiemelni, hogy az átlagos munkanélküliség időtartama ennél jóval hosszabb.
Kamat, infláció - Az mi?
A kutatás végén alapszintű számítási feladatokkal kellett megbirkózniuk a válaszadóknak, ezek sem hoztak túl biztató eredményt. Az első kérdés az volt, hogy ha valakinek kamatmentesen kölcsönadunk 100 ezer forintot, az mennyit fog érni egy év múlva. A válaszadók 57 százaléka szerint kevesebbet fog érni az összeg egy év múlva, míg minden ötödik válaszadó a szofisztikáltabb "inflációtól függ" választ adta. 10 százalék viszont azt hitte, hogy ugyanannyit ér majd a pénze, sőt 7 százalék arra számított, hogy többet ér majd a százezer forintja.
A második kérdésben kamatot kellett számolniuk a résztvevőknek: ha egy évre 5 százalékos kamat mellett 100 ezer forintot helyeznek el, akkor mennyi lesz a számlájukon? Lehangoló, hogy a kérdésre mindössze 61 százalék tudta a helyes választ, vagyis azt, hogy 105 ezer forint.
A nyugdíjpénztárakat sem ismertük
A kutatás tavaly október-novemberben készült, ezért még szerepelt benne néhány kérdés a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban - mondta Szalay György. Az MNB felmérése szerint az emberek 65 százaléka a kényelmes megoldást választotta annak idején, vagyis abba a pénztárba lépett be, amelyiket a munkahelyén ajánlották neki.
A megkérdezettek 58 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán kézbe vette a nyugdíjpénztári értesítőket évente, 22 százalék viszont bevallotta, hogy rájuk sem nézett. Emellett az emberek 43 százalékának fogalma sem volt a nyugdíjpénztári hozamokról, további 30 százalék pedig azt hitte, hogy tisztában van azokkal, de rosszul tudta.
Beke Károly
mfor.hu
