A csomag a legutóbbi, a decemberben hivatalba lépett új kormány által az év elején gazdaságélénkítési céllal elfogadott költségvetési kiegészítéshez hasonlóan jelentős összeget szán közberuházásokra, de nyugdíjkiadásokra is fedezetet nyújt.
Ugyanakkor az ideiglenes költségvetés bevételi oldala mindössze 2,42 ezer milliárd jenre rúg. A bevételek és a kiadások közötti szakadékot a kabinet rövid lejáratú államkötvények kibocsátásával tervezi fedezni, akárcsak az év eleji gazdaságélénkítő csomagját.
Az átmeneti büdzsé azért vált szükségessé, mert a japán parlament még nem szavazta meg a 2013-as költségvetést. Japánban általában januárban kezdődik és márciusig tart a költségvetési vita, idén azonban a decemberi kormányváltás, illetve az év eleji kiegészítő büdzsé elfogadása miatt nem sikerült időben lezárni a procedúrát.
Japánban legutóbb 1996-ban fogadtak el hasonló méretű átmeneti büdzsét, amikor belpolitikai bénultság, valamint az azt megelőzően kipukkadt ingatlanpiaci lufi kezelésével kapcsolatos viták közepette szavazott meg a parlament egy 11,6 ezer milliárdos csomagot.
A mostani, 13,2 ezer milliárdos átmeneti keretből 5,4 ezer milliárd jen társadalombiztosítási kiadásokra fog elmenni, 3,67 ezer milliárdot az önkormányzatok kapnak meg, 1,54 ezer milliárdot pedig közberuházásokra költenek el.
A kormányzati költekezéssel való gazdaságélénkítést, valamint a korábbinál agresszívabb monetáris politikát hangoztató Abe Sindzó miniszterelnök kabinetje a költségvetési év hátralevő részében további 92,6 ezer milliárdos költéssel számol.
A két költségvetést együttvéve a 2013-as lehet minden idők legdrágább éve a japán állam számára, miközben szakértők és az egy hete hivatalba lépett jegybankelnök nagyobb fiskális fegyelemre szólította fel a kormányt, mivel Japán államadóssága a GDP kétszeresére rúg, adóbevételei pedig az elmúlt években kevesebb mint költségvetése felét fedezték.
MTI
