4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Soha nem látott magasságba emelkedett a költségvetési szervek tartozásállománya áprilisban, és ezen az sem változtat, hogy egy kisebb összeg tévesen került bejelentésre.

A Magyar Államkincstár friss adatai szerint márciusról áprilisra 23,2 milliárd forinttal 95,3 milliárdra emelkedett a költségvetési szervek tartozásállománya, bár ez nem teljesen korrekt adat. A tájékoztató szerint ugyanis ebből 1,9 milliárd forint tévesen került bejelentésre, így ezzel korrigálva pontosan 93,4 milliárd forintos a tartozás. Ám ez nem változtat azon a tényen, hogy soha nem látott szinten van az összeg, amivel el vannak maradva a szervek. Az eddigi csúcsot tavaly novemberre közölte a MÁK 74,1 milliárd forintot. Lejárat típusa szerint nézve az látható, hogy a 30 nap alatti lejáratú tartozások állománya 46 százalékkal 42,1 milliárd forintra ugrott egy hónap alatt.

A havi 23,2 milliárd forintos növekedéshez legnagyobb részben az Emberi Erőforrás Minisztériumához köthető, 18,4 milliárd forint, amely összetételét tekintve elsősorban államháztartáson kívülre irányuló - döntően áruszállítások ki nem fizetett számláiból adódó, illetve közüzemek felé fennálló - tartozás (15,2 milliárd), valamint állammal szembeni tartozás (2,1 milliárd). A 18,4 milliárd forintból 15,2 milliárd az április 1-jétől központi költségvetési szervként működő, előtte nonprofit kft-ként üzemelő 20 kórház által jelentett tartozásállomány. Ennek közel fele, 7,3 milliárd a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórháznál jelentkezik, melyből 1,9 milliárd valójában nem tartozás, így nem kellett volna bejelenteni.

Az összes adósságon belül az állammal szemben fennálló tartozás 12,3 milliárd forint, a tévesen bejelentett 1,9 milliárdot figyelmen kívül hagyva 10,4 milliárd. Ennek háromnegyede, 7,8 milliárd változatlanul a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz tartozó Kormányhivataloknál jelentkezik és döntően az ingatlanügyi szakigazgatási szervek által beszedett, de a központi költségvetésbe be nem utalt bevételekből (ingatlan nyilvántartási, földvédelmi, földhasználati és egyéb eljárási díjak, valamint adatszolgáltatási, vizsgálati díjak, stb.) adódik.

A szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozásállomány 82,3 milliárd forint. Ezen belül az államháztartáson belülre irányuló tartozás 6,9 milliárd, amelyből 2,1 milliárd önkormányzati költségvetési szervvel, 4,2 milliárd központi költségvetési szervvel, 0,6 milliárd forint pedig egyéb szervvel szemben keletkezett tartozás. (Ez utóbbi kategóriát tévesen használták az intézmények, valójában központi költségvetési szerv felé fennálló tartozást tüntettek fel itt is.)

Az államháztartáson kívüli szervezetekkel szembeni tartozás 75,3 milliárdos összegéből 55,4 milliárd az áruszállítások kifizetetlen ellenértéke, 10,7 milliárd forint közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozás és 9,2 milliárd pedig az előző kategóriákba nem sorolható, egyéb tartozás összege. A tartozás túlnyomó része, vagyis 68,8 milliárd forint az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményeinél jelentkezik.

Fejezetek szerint...

Fejezetenként tekintve, az április havi bejelentett tartozásállomány meghatározó hányada - 81,1 százaléka - az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményeinél halmozódott fel 77,3 milliárd forint összegben, ami előző hónaphoz mérten 31 százalékos növekedés eredménye. A fejezet teljes tartozásállományából a gyógyító-megelőző ellátást végző szakintézetek tartozása 50,6 milliárd, amelyből kiemelendő a korábban nonprofit kft-ként működő kórházak által jelentett 15,2 milliárdos összeg. Az egyetemek, főiskolák tartozása 20,9 milliárd forint, ez utóbbin belül a betegellátást is végző négy egyetem adóssága 12,7 milliárd. Közülük a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem halmozta fel a legnagyobb tartozást 5,4 milliárdot, illetve 5 milliárdos összegben. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ tartozása 2,7 milliárd forint a MÁK közlése alapján.

Az önkormányzati alrendszerből, valamint a nonprofit gazdasági társaságok közül a központi alrendszerbe 2012-ben és 2013-ban átvett intézmények áprilisban együttesen 53 milliárd forinttal részesednek a tartozásállományból - írja az Államkincstár.

Jelentős mértékben emelkedett egyébként a Nemzeti fejlesztési Minisztérium tartozásállománya is, több mint a négyszeresére ugrott a márciusi értéknek, így április végén 2,49 milliárd forinttal tartozott a tárca. Ennél kisebb mértékben, de nem elhanyagolható arányban nőtt a vidékfejlesztési tárca adóssága: a legfrissebb állapot szerinti 3 milliárd forintot 120 százalékos növekedés eredményezte.

Ezekkel szemben a Nemzetgazdasági Minisztérium, a NAV, az OEP és a Bíróságok érdemben mérsékelni tudták a tartozásukat. 

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!