3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

2100 milliárdnyi összeg van a kormány számláján, ami 2011 szeptembere óta a legmagasabb szint.

Annak ellenére, hogy májusban 500 millió font kötvénylejárat miatt hozzávetőlegesen 187 milliárd forintot kellett kifizetni, továbbá jelentős, korábban nem látott értékben vásárolt vissza az adósságkezelő állampapírokat, a kormány jegybanknál vezetett betétjének május végi összege 2117,5 milliárd forint (a GDP 7%) volt. Ilyen sok pénzzel legutóbb az Orbán-kormány 2011 szeptemberében rendelkezett.

A csütörtökön közölt jegybanki előzetes mérlegadatokat kísérő kommentár szerint a növekedésért a beáramló EU-források a felelősek. Ezt egyébként már a májusi bődületes költségvetési többletből is ki lehetett olvasni, ezért is véltük úgy egy hete, hogy a jegybank nemzetközi tartalékainak emelkedése mögött a beáramló EU-pénzek állnak.

Az egyetlen bökkenő az lehet, hogy a kormányzat Kincstári Egységes Számlájának (KESZ) a forintos albetétje nőtt 1863 milliárdra, miközben a deviza 254,6 milliárdra, vagyis a május végi árfolyammal számolva 800 millió euróra csökkent. Pedig az EU-források pénzneme euró, így elvileg a devizaszámlának kellett volna nőni. Bár elsőre gondolhatnánk azt is, hogy az MNB forintra váltotta a devizát, amit a forint májusi erősödése még alá is támaszthat, de nagy valószínűség szerint nem erről van szó.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) és a jegybank valószínűleg a márciusi dollárkötvény-kibocsátás után alkalmazott swap-műveletet ismételhette meg az új források esetében is, és a jegybank devizáért forintot adott a kormánynak.

A swapok futamidejét pedig vélhetően úgy állították be, hogy a devizaadósságok visszafizetése előtt az ÁKK visszakapja a szükséges devizát a jegybanktól. Ha nem így lenne, akkor július 28-án könnyen bajba kerülhetnénk, hiszen aznap 1 milliárd euró értékben fog lejárni devizakötvényünk, miközben május végén mindössze 800 millió eurója volt a kormánynak. Ráadásul az önfinanszírozási koncepció következményeként devizakötvény kibocsátásra a közeljövőben valószínűleg nem fog sor kerülni.

Az április közepén bejelentett jegybanki önfinanszírozási koncepció egyébként lassan kezdi éreztetni hatását a kéthetes kötvényállományban is. Az augusztus elején betétre váltó jegybanki forrás állománya ugyanis május végére 100 milliárddal 5140-re csökkent. Ebből 40 milliárd (-7,5%) a külföldiek kezében lévő állományt, 60 (-1,22%) pedig a rezidens hitelintézeteket érintette.

11 hónap után először csökkent a készpénzállomány

A jegybanki mérleg egy másik érdekes pontja a készpénzállomány alakulása volt. 11 hónapos folyamatos emelkedés után májusban ugyanis először csökkent a szintje. Drasztikus fordulatról azonban egyelőre nem beszélhetünk, hiszen havi összevetésben csupán 0,7 százalékos mínuszt láthatunk, az éves változás pedig továbbra is bődületesen magas, 21 százalék. Főleg, ha emellé hozzátesszük a májusra kimutatott 0,1 százalékos deflációt.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!