<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Három újabb beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz a Stabilitás Pénztárszövetség, amelyben a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérik. A pénztárválasztás szabadságáról szóló törvény – mivel az átlépést csak egy irányban teszi lehetővé ¬– a pénztárak száz százalékát tömörítő szövetség szerint sérti az emberi méltósághoz fűződő jogokat, a pénztári tagdíjak átutalásának felfüggesztését kimondó törvény pedig a visszamenőleges hatály miatt ellentétes a jogállamisággal.

A Stabilitás megtámadta magát az Alkotmány módosítását is, mivel szerinte nem fér össze a jogállamiság elvével, hogy a rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárások esetében is alkalmazni kell.

A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény megszünteti a pályakezdőknek a magán-nyugdíjpénztárakba való kötelező belépését, továbbá a jelenlegi pénztártagok teljes köre számára megnyitja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépés lehetőségét. A választás azonban a biztosítottak számára csak egyirányú, arra ugyanis nem ad lehetőséget a törvény, hogy a jelenleg csak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe járulékot fizetők a vegyes rendszert válasszák, járulékkötelezettségük egy részét valamelyik magán-nyugdíjpénztárba fizetendő tagdíj fizetésével teljesítsék.

Juhász Istvánné főtitkár szerint a törvény, valamint az általa módosított rendelkezések ebben formájukban egyaránt sértik az Alkotmánynak a jogbiztonságra, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára, a szociális biztonságra, a tulajdon védelmére, továbbá az emberi méltóságra vonatkozó bekezdését. Utóbbi esetben álláspontja szerint a vitatott törvényi szabályozás a pénztártagok visszalépési jogának teljes körű biztosítását a pénztárakban tagként maradni szándékozók terhére érvényesíti, olyan helyzet előidézésére törekedve, amelyben a pénztárak működése ellehetetlenül. Így az egyébként maradni szándékozó pénztártagok akaratuk ellenére, cselekvési autonómiájukat feladva kénytelenek lesznek visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. E kényszerhelyzet létrehozásával a Stabilitás álláspontja szerint a kormány 3 millió pénztártag emberi méltóságát sérti meg.

A Stabilitás Pénztárszövetség úgy ítéli meg: a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak 0 százalékban történő meghatározása és a levont 8 százalék nyugdíjjárulékká történő átalakítása a magán-nyugdíjpénztárakból folyósítandó ellátást, így a nyugdíjak egészét csökkenti. Az ellátások fedezetéből ugyanis kiesik 14 havi tagdíj és annak az évek során felhalmozódó hozamai, ami nem ellentételeződik a társadalombiztosítási nyugdíj magasabb összegében.

Mindezt figyelembe véve a tagdíjfizetés 14 hónapra történő megakadályozása, nyugdíjjárulékká való átalakítása sérti a pénztártagok alapjogi védelemben részesülő tulajdonjogát, annak ellentételezés nélküli korlátozását eredményezi. A tulajdonjog ellentételezés nélküli korlátozása elvonja a pénztártagok egyéni cselekvési autonómiájának anyagi alapját, ezen keresztül korlátozza magát a cselekvési autonómiát. Mindez sérti a pénztártagoknak és családtagjaiknak az Alkotmány által védett emberi méltóságát.

Juhász Istvánné közölte azt is: a Stabilitás Pénztárszövetség indítványozta az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának utólagos alkotmányossági vizsgálatát, mivel annak „rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell”. Ez éles ellentétben áll az Alkotmány jogbiztonság követelményével, amelynek szerves része a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalma. A vitatott passzus viszont azt eredményezi, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően benyújtott és az Alkotmánybírósághoz megérkezett, ott iktatott indítványok esetében a törvény a visszamenőleges hatályú jogalkalmazás következtében kizárja annak lehetőségét, hogy az indítványokat az Alkotmánybíróság az indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint bírálja el.

A Stabilitás Pénztárszövetség mindezek alapján kérelmezte az alkotmányellenesség megállapítását, és a törvények kifogásolt rendelkezéseinek visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését. Ezzel párhuzamosan azt tanácsolják a pénztártagoknak: amíg az Alkotmánybíróság nem dönt a vitatott törvényekről, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe. A döntésre mindenki számára elegendő idő áll rendelkezésre, hiszen a visszalépés lehetősége az elfogadott jogszabály szerint 2011. december 31-ig nyitott.

MTI

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.