Nincs bizonyíték a támadásra
"Akinek megtakarítása van, az mindig spekulál, gondolkodik, alternatívák között választ. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nem létezik a spekulációs támadás fogalma, hiszen 2008-ban én magam is arról beszéltem, hogy spekulációs támadás folyik a forint ellen" - emelte ki a keddi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Simor András. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint a mostani helyzet annyiban más, hogy neki személy szerint nincs bizonyítéka a spekulációs támadásra, ezért nem is tudja megerősíteni a kormány vélekedését.
Simor kiemelte: mindig azokat az országokat szokta spekulációs támadás érni, melyeknek nem elég erősek a fundamentumai. "Nem véletlen, hogy a cseh korona ellen nem indult spekulációs támadás. A kormánynak le kell vonnia az ezzel kapcsolatos tanulságokat, hogy miért nem a cseheket támadják meg, és meg kell hozni a szükséges intézkedéseket azzal kapcsolatban, hogy erősebbek legyenek a magyar gazdaság és a forint fundamentumai" - hangsúlyozta.
A Moody's múlt heti leminősítésével kapcsolatban Simor újságírói kérdésre kiemelte: egyetlen hitelminősítő döntését sem kívánja kommentálni, ez nem a jegybank dolga. A nemzeti bank első embere szerint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodáskor figyelemmel kell lenni arra, mekkora a finanszírozási szükségletünk, és annak mekkora része fedezhető a piacról. Ugyanakkor szerinte az új megállapodás esetén nem annak összege, hanem annak hitelessége lesz a kulcstényező.
Újságírói kérdésre válaszolva a jegybank első embere hozzátette: úgy látja, hogy a kormány rendkívül elkötelezett a hiánycél tartása mellett 2012-ben, abban reménykedik, hogy ha a növekedési kilátások romlanak, akkor a kabinet kész lesz pótlólagos intézkedéseket hozni a cél tartása érdekében.
Formálisan csak egy javaslat volt
Simor az 50 bázispontos kamatemelés kapcsán elmondta: a Monetáris Tanács keddi ülésén sokféle lehetőség, változat került megvitatásra, de formálisan csak ez az egy javaslat került a testület elé, így a döntés egyhangú volt. Az infláció kapcsán a Monetáris Tanács ismét megállapította, hogy az indirekt adóemelések kifutásával a nyomott belső kereslet dezinflációs hatása egyre inkább dominálni fog. Ugyanakkor a forint utóbbi hónapokban tapasztalt gyengülése Simor szerint veszélyezteti a 3 százalékos inflációs cél elérését a monetáris politika kétéves időhorizontján. Ezek után nem lenne meglepő, ha a decemberi inflációs jelentésben emelne inflációs előrejelzésén a jegybank.
A reálgazdasággal kapcsolatban Simor elmondta: véleményük szerint a következő két évben csak visszafogott ütemben folytatódhat a gazdasági növekedés, a munkanélküliség várhatóan 10 százalék felett marad. Szeptemberhez képest a növekedési kilátások is romlottak a lassuló külső növekedés és a lakossági fogyasztás elmaradó élénkülése miatt. A beruházásokra komoly hatása van a kiszámíthatatlan gazdasági környezetnek, a kormány által elhatározott minimálbér-emelésnek és a hitelfeltételek szigorításának is. "A minimálbér-emelést úgy kompenzálhatják a vállalatok, hogy a magasabb keresetűeknél kisebb vagy semmilyen emelést nem adnak, csökkentik a foglalkoztatást, a beruházásokat vagy növelik a részmunkaidős foglalkoztatás arányát" - véli a jegybank elnöke.
A pénzügyi piacokkal kapcsolatban a szakember úgy vélekedik: a volatilitás hosszabb távon is fennmaradhat. "Az inflációs kockázatokra és a romló kockázati megítélésre tekintettel a Monetáris Tanács az alapkamat 50 bázispontos emeléséről döntött. Amennyiben az inflációs kilátások és a kockázati megítélés tartósan kedvezőtlen marad, a következő hónapokban további kamatemelésekre kerülhet sor" - olvasható a keddi ülés után kiadott jegybanki közleményben.
Beke Károly
mfor.hu
