Sir Suma Chakrabarti, aki az EBRD Varsóban rendezendő jövő heti éves közgyűlése előtt tartott helyzetértékelést újságíróknak a bank londoni székhelyén, bejelentette azt is, hogy Ciprus kérte ideiglenes felvételét az EBRD tevékenységi területét alkotó országcsoportba.
Sir Suma elmondta: a varsói tanácskozás egyik fő napirendi pontja annak megvitatása lesz, miképp lehet a reformok lassulási folyamatát visszafordítani és ismét lendületet adni az átalakulásnak az EBRD működési térségében.
Az általa "vérszegénynek" minősített térségi kilábalási folyamat egyik okaként az orosz-ukrán konfliktus átgyűrűző hatásait jelölte meg. E hatások nem egyenlően oszlanak meg az EBRD működési területén belül, de például a tevékenységi térséghez tartozó közép-ázsiai gazdaságokban nagyon súlyosan jelentkeznek ezek a hatások - mondta a bankelnök.
Sir Suma Chakrabarti szerint az EBRD összes közép-ázsiai kedvezményezett országa jelentős mértékben függ az Oroszországban dolgozó munkavállalóik hazautalásaitól, és mivel az orosz gazdaság lassul - részben az ukrajnai válság következtében -, e hazautalt összegek máris csökkennek. Ezekben a gazdaságokban nincs sok olyan szektor, amely e jövedelem-kiesést pótolni tudná - tette hozzá az EBRD elnöke.
Szavai szerint a "vérszegény" térségi kilábalási ütem másik oka az, hogy az euróövezeti fellendülés is meglehetősen lassú, "nem halad olyan ütemben, ahogy reméltük".
Az elnök végül a reformok lassulását említette a lassú térségi kilábalás okai között. Kijelentette: a régiós országoknak meg kell érteniük, hogy globális versenyben állnak a külföldi befektetésekért, és versenytársaik között sokkal nagyobb gazdaságok is vannak. Éppen ezért kell újra felgyorsítaniuk a reformfolyamatot, hogy vonzóvá tehessék befektetési környezetüket, másrészt - mivel sok esetben kis gazdaságokról van szó - nyitottnak kell lenniük arra, hogy a globális nagybefektetők számára határokon átnyúló közös beruházási lehetőségeket kínáljanak - mondta az EBRD elnöke.
Ukrajnáról szólva elmondta, hogy az ottani EBRD-finanszírozások az elmúlt években csökkentek, de a bank szándéka az - és ezzel a részvényesek is egyetértenek -, hogy a válságosra fordult helyzetben a jelenlegi évi 600-700 millió euróról egymilliárd euró körüli szintre emelje vissza az ukrán gazdaságnak nyújtott finanszírozások értékét. Hozzátette: még az EBRD igazgatótanácsának Oroszországot képviselő tagjai is rendre arra ösztönzik a bankot, hogy segítsen az ukrajnai helyzet stabilizálásában.
Ciprus lehet az első nem közép- és kelet-európai tagállam
Sir Suma Chakrabarti a pénteki sajtótájékoztatón bejelentette azt is, hogy Ciprus kérte ideiglenes felvételét az EBRD tevékenységi területét alkotó országcsoportba. A bankelnök szerint Ciprus 2020-ig kívánja igénybe venni az EBRD segítségét gazdasága stabilizálásához és átalakításához. A kérésről a varsói közgyűlésen a bank részvényes országainak kell dönteniük.
Jóváhagyás esetén Ciprus lenne az első nem közép- és kelet-európai euróövezeti tagállam, amelynek az EBRD fejlesztési finanszírozást nyújt.
Az MTI kérdésére, hogy Ciprusnak mennyi támogatást tudna folyósítani a bank, az EBRD elnöke elmondta: becslése szerint a 2020-ig terjedő átmeneti időszakban összesen 500-700 millió euró EBRD-finanszírozásról lehet szó, kapcsolódva a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és az eurójegybank (EKB) alkotta trojka ciprusi válságkezelő tevékenységéhez.
Az EBRD tavalyi tevékenységéről Sir Suma elmondta: 2013 "nagyon erős év volt", a bank 8,5 milliárd euró új finanszírozást folyósított működési térségében csaknem négyszáz fejlesztési programra, ami rekord.
Az idei első négy hónapban az EBRD már száz új programot hagyott jóvá 2,3 milliárd euró értékben. A tavalyi azonos időszakban 70 programra 1,4 milliárd eurós finanszírozásról született döntés.
MTI
