5p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az mfor.hu elkészítette kalkulátorát, amelynek segítségével hozzávetőlegesen megállapítható, hogy a jogszabályi változások, illetve a jegybank által megadott képlet alapján miként módosul az adós hitelállománya, vagy már kifutott hitelnél mennyit kell visszafizetniük a pénzintézeteknek.

Bár nagyon sok munkát, energiát és a legjobb tudásunkat is beletettük a kalkulátor elkészítésébe, de azt már az elején le akarjuk szögezni, hogy az alkalmazás által számított értékek BIZTOSAN EL FOGNAK TÉRNI majd a ténylegesen megállapítottól. Így ez a kalkulátor CSAK TÁJĖKOZTATÓ jellegű.

Nemcsak azért, mert egy adott hitel esetében a konkrét értékek jelentősen eltérhetnek az általunk használt átlagtól, és nemcsak azért, mert mi csak és kizárólag a tisztán LAKOSSÁGI (fogyasztói), ANNUITÁSos és HAVI törlesztésű, vagyis az alapdevizában állandó törlesztőrészletet modelleztük, hanem azért is, mert a jegybank csak iránymutatást adott meg, és az is csak az alkalmazott árfolyamrés korrekciós elszámolására szolgál.

Mivel azonban egyre többször hallani arról, hogy egy-egy hitel esetében, akár 20-25 százalékos törlesztőrészlet-csökkenés is elképzelhető, ezért "bátorkodunk" előállni az mfor.hu kalkulátorával, amely még egyszer hangsúlyozzuk, CSAK hozzávetőleges TÁJĖKOZTATÁST nyújt .

Az átlagértékek - ahogy a kalkulátor láblécében is jeleztük - a kereskedelmi bankok honlapjain elérhető publikus árfolyamokból, a jegybank által közölt állományi átlagkamatokból, illetve devizaárfolyamokból születtek meg. Az árfolyamok esetén előbb napi átlagokat, majd havi átlagokat képeztünk. A bankközi kamatok esetében pedig az Európai Központi Bank (EKB), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Svájci Nemzeti Bank weboldalain elérhető 3 hónapos bankközi kamatok hóvégi értékével kalkuláltunk.

Mivel az árfolyamrés esetében a jogi keret tisztább, ės a kalkulàtor is kevesebb input adattal, kevesebb átlaggal, így kevesebb kompromisszummal számol, ezért a csak árfolyamréssel történő becslés eredménye minden bizonnyal közelebb állhat a valósághoz, mint amikor a tisztességtelen kamatemeléseket is figyelembe vesszük. Előbbinél jelentősebb eltérést "csak" a hitelt nyújtó pénzintézet, illetve a publikus átlag differenciája (azoknál a bankoknál, ahol nem publikus az árfolyamadat, azoknak az adatait ėrtelemszerűen nem tudtuk az átlagba beleszámítani), illetve a folyósításkori konkrét árfolyam és a havi átlag közötti eltérés okozhat. A tisztességtelen kamatemelések esetén viszont ugyanezen hibalehetőségek duplázódnak. Sőt, a valós életben használt kamatperiódusokat kalkulátorunk egyáltalán nem veszi figyelembe, minden hónapban az aktuális tőketartozásra és átlagkamatra újraszámolja az annuitásos törlesztőrészletet.

A problémát jól érzékelteti például euró alapú elszámolás esetén, hogy mennyire nem mindegy, 2005 januárjában vagy márciusában vettünk fel lakáscélú hitelt. Előbb esetben ugyanis a kalkuláció szerint az adós járna rosszul, míg utóbbiban a bank. A 2005 januári felvételnél az EURIBOR és a jegybank szerinti állományi átlagkamat között 4,28 százalékpont volt a különbség, vagyis a kamatfelár. Ez viszont a piaci versenynek köszönhetően ezután csökkent, és 2009 januárjáig kisebb volt, mint 2005 év elején. Márpedig, ha igazságosak vagyunk, akkor nemcsak az egyoldalú kamatfelár-emelést kell figyelembe vennünk, hanem a csökkentéseket is. Ráadásul az euró alapú hiteleknél használt ügyleti kamatok felárai a későbbiekben sem nőttek annyival, mint a frankhiteleknél.

Az pedig meg inkább megnehezíti a korrekt számítást, hogy a bíróság által megállapított tisztességtelen szerződési kikötést a kamatfelárra vagy esetleg a teljes kamatlábra fogja értelmezni a banki gyakorlat. Mint a fenti példában is látható, mi a kamatfelár fixálásával számolunk.

És még egy megjegyzés mielőtt átadnánk a "terepet" Olvasóinknak! Forint alapú lakáshitelek esetében a kamatfelárak növekedése főleg az utóbbi években azért volt "automatikus", mert az állományban egyre nagyobb szerepet kaptak az úgynevezett kombinált hitelek, ahol a piaci hiteleket lakástakarék termékekkel (LTP, Fundamenta) vegyítették a pénzintézetek. Ez utóbbiak kamata viszont fixált (vagy legalábbis lassan változik), így nem, vagy csak jóval lassabban tudja lekövetni az elmúlt időszak intenzív MNB kamatvágási ciklusát, ami viszont egyből megjelenik a bankközi kamatokban, ami a kamatfelár számítás alapja. Ezt a "jelenséget" a kalkulátorunk nem tudja kezelni.

Nos, miután alaposan megmagyaráztuk miért is kell fenntartással kezelni a kalkulátorunkat, már csak annyi maradt, hogy átadjuk a linket. Íme:

Devizahitel kalkulátor!

Ja és még annyit, a kalkulátor "Részletek" gombját használva a teljes kalkulációt végig lehet követni a használt árfolyamokkal, kamatokkal együtt. Ha pedig valami nem stimmel, rosszul működik, kérjük a [email protected] email-címen jelezzék nekünk!

Köszönettel:
az mfor.hu csapata

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!