A GKI Gazdaságkutató Zrt. Európai Unió támogatásával készített felmérés szerint az üzleti várakozások romlása februárban még gyorsult is januárhoz képest, mínusz 34 pontra esett a megelőző havi mínusz 30,5 pontról. A fogyasztói bizalmi index romlása azonban lassult, 2,4 ponttal mérséklődött mínusz 68,5 pontra.
Az üzleti szférán belül februárban megállt az ipari bizalmi index csökkenése. Fordulatról azonban a kutatók szerint még korai beszélni, mivel az elmúlt és a következő időszak termelésének, valamint a rendelésállományok - ezen belül az exportrendelések - megítélése a korábbinál is kedvezőtlenebb lett. Csak a saját termelésű készleteké lett kedvezőbb.
Romlott a foglakoztatási szándék is. Az építőipari bizalmi index februárban jelentősen csökkent: a termelési helyzet és a rendelésállomány megítélése, valamint a foglalkoztatási szándék egyaránt romlott. A kereskedelmi bizalmi index értéke a 2008 közepe óta tartó zuhanást követően 2009 januárjában enyhén javult, ez azonban februárban nem folytatódott, a mutató a decemberi szintre esett vissza.
Számottevően romlott az eladási pozíció és a közeljövőben várható rendelések megítélése, a készletállományé viszont enyhén javult.
Februárban tovább folytatódott a szolgáltatói bizalmi index szeptember óta tartó markáns csökkenése. Főleg a következő három hónapban várható forgalom megítélése lett pesszimistább, de érezhetően rosszabb lett az elmúlt időszak üzletmenetének értékelése is, és kissé csökkent a foglakoztatási hajlandóság is.
Az árcsökkenésre számítók aránya az iparban és az építőiparban is emelkedett, s meghaladta az áremelésre számítókét. A kereskedelmi cégek körében a következő három hónapra várt átlagos áremelkedés mértéke változatlanul alacsony. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban és a fogyasztók körében is tovább romlott: alig van válaszadó, aki a következő három hónapban javulást várna e téren.
A GKI fogyasztói bizalmi indexe 2008 októbere óta folyamatosan esik, de ezen belül most februárban volt a legkisebb a romlás.
Enyhén pesszimistább lett a lakosság saját pénzügyi helyzetére, megtakarítási képességére és a munkanélküliségre vonatkozó várakozása. Az üzleti várakozásoktól eltérően erősödött az áremelkedéstől való félelem is. A nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségének megítélése nem változott, az egy éven belüli vételé azonban kissé romlott.
