Nem a jelenlegi az első magyar forint, hiszen Károly Róbert már az 1300-as években aranyforintot veretett, az új magyar forint azonban éppen ma ünnepli 65. születésnapját. Az elmúlt évtizedekben néhány érme és bankjegy kikopott a forgalomból, a helyükre mások jöttek, ma például már nincs fillérünk, van viszont helyette ropogós húszezresünk például.
A kezdetek: négyszáz kvadrillió pengő
Az 1945-46-os hiperinflációt követően vezették be hazánkban ismét a forintot hivatalos fizetőeszközként, ugyanis a pengő annyira elértéktelenedett, hogy nem volt érdemes használni a nagy címleteket. Az átváltáskor egy forint 400 kvadrillió pengőt (29 darab nulla a négyes után) ért, ez is jól jelzi az átváltás szükségességét. A közelmúltban egyébként az amerikai CNBC tévécsatorna készített egy összeállítást a világ legnagyobb hiperinflációiról, melyből kiderült, hogy ezen a téren a mai napig világbajnokok vagyunk. 1946-ban a forint bevezetése előtt egyetlen hónap alatt 13,6 billió százalékos volt a pénzromlás hazánkban.
A forint kibocsátásakor még arany alapú pénz volt. 1 forint 0,0757575 gramm aranyat ért, 1 kiló arany 13 210 forintnak felelt meg. A forint váltópénze a fillér lett, de ez 1999 óta már nincs forgalomban. A forint aranyfedezete 1982-ben szűnt meg. Az aranyfedezet hátterét kezdetben az úgynevezett aranyvonattal 1946 augusztus 6-án nyugatról hazahozott mintegy 30 tonnányi jegybanki aranykészlet adta. Bár az új valuta elvben aranyalapú volt, forgalmi aranypénz nem vertek. Az aranyvonattal még a Szálasi-kormány próbálta a szovjetek elől nyugatra menekíteni az ország értékeit a háború utolsó évében, többek között aranykészletét, azonban az amerikaiak lefoglalták a szerelvényt és hadizsákmánynak minősítették azt. A vonaton szereplő műkincsek és értékek egy része tárgyalások után került vissza Magyarországra 1946-ban.
Az első magyar pénzérméket 1946-ban készítették el 2, 10, 20 fillér és 1, 2, 5 forint címletekkel. Ezt az érmesort kisebb változtatásokkal és bővítéssel (50 fillér, 10, 20, 50, 100, 1000 forint) egészen 1989-ig verték. Az infláció miatt a rendszerváltozásra a kétfilléres szinte teljesen kikopott a használatból, de hivatalosan az is 1990-ig volt fizetőeszköz.
90 után: nagygenerál
A rendszerváltozást követően a teljes forintsort lecserélték jelképesen az új idők szimbólumaként. Erre azért is szükség volt, mert megváltozott hazánk címere is, így mindenképpen új bankjegyeket és érméket kellett volna készíteni, akkor pedig már a külsőt is megújították. A filléreket 1999-ig fokozatosan vonták ki a forgalomból. Az első bicolor (kétfajta fémből készült) érmét, a jelenleg is forgalomban lévő százforintost 1996-ban verték. 1998-ban kivonták az addigi 200 forintos érmét, melynek 1992-es évfolyama máig legendás, ugyanis a hírek szerint "túl sok" ezüstöt tartalmazott, ezért többet ért kétszáz forintnál. A 92-es kétszázasokat gyűjtők és ötvösök ma is jóval névértékük felett vásárolják meg.
2008. március 1-én kivonták a pénzforgalomból az egy- és kétforintos érméket, mivel ezek kicsapódása több milliárdos költséget okozott az évek során a jegybanknak. A nem 0-ra vagy 5-re végződő árakat kerekíteni kell, aminek szabályairól a kormány törvényt hozott. A máig utolsó pénzcsere 2009 nyarán történt, amikor az addigi papír kétszáz forintost felváltotta a jelenleg használatos bicolor érme.
A jelenleg forgalomban lévő bankjegyeket Vagyóczky Károly grafikusművész tervezte. Papírjuk a Diósgyőri Papírgyárban készül. Méretük egységesen 154 mm x 70 mm. Érdekesség, hogy a horvát 2 kunás érme és a magyar 10 forintos érme súlyra, alakra hasonló, emiatt a horvátországi parkolóautomaták összetévesztik e két érmét. A horvát parkolási cég vezetője elismeri, hogy többször találtak 10 forintos érméket az automatákban. Ez a magyar leleményességre utal, hiszen két kuna jelenleg nagyjából hetven forintot ér a pénzváltóknál.
A forint 2008 februárja óta rugalmas árfolyamrendszerben, szabadon lebeg, ez a korábbi sávos rendszert váltotta fel. A sávos rendszer megakadályozta a forint nominális felértékelődését, fontos eszközétől fosztva meg a Magyar Nemzeti Bankot az infláció elleni küzdelemben. A döntéshozók ezért léptek vissza egy az euró bevezetésétől távolabbi, de a monetáris politikát nem zavaró rendszerhez, amelyet egyébként a régió más államai ekkor már sok éve alkalmaztak.
Meddig marad meg a forintunk?
Erre a kérdésre egyelőre nehéz válaszolni. Hazánk ugyan 2004 óta az Európai Unió tagja, így előbb-utóbb be kell vezetnünk az eurót hivatalos fizetőeszközként, egyelőre azonban messze állunk az úgynevezett maastrichti kritériumok teljesítésétől, ami előfeltétele lenne az átállásnak.
Az elmúlt években több céldátum is létezett az euró bevezetését illetően, a legelső tervek szerint 2007-re kellett volna lecserélnünk a forint a közös valutára. A jelenlegi kormány óvatosan kezeli a kérdést, hiszen egyelőre nem határozott meg hivatalos céldátumot. A közelmúltban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy rendezvényen 2018-2020 körülre tette az euró bevezetésének lehetőségét.
Beke Károly
mfor.hu
