Arra a felvetésre, miszerint az ÁSZ a költségvetési javaslat kockázatai között vette számba, hogy az e-útdíjból várt bevételnövekedést eredményező intézkedést még nem ismertette a kormány, ami 40 milliárd forintos tétel, az internetadó visszavonása pedig 25 milliárd forintos bevételkiesés, a tárcavezető közölte: az e-útdíjhoz kapcsolódó intézkedésekről a csütörtöki kormányülésen tárgyalnak.
A lehetséges megoldások között említette a kötelező e-matrica kiterjesztését a tehergépjárművek mellett a buszokra, így ennek a pénznek egy része teljesíthető. Hozzátette: a tartalékok közül az országvédelmi alapban 60 milliárd forint van, az általános tartalékban pedig 100 milliárd, ebből ez a kieső összeg pótolható.
Varga Mihály közölte: a reklámadó kulcsát nem azért emelték meg, hogy a kieső összeget pótolják. Hangsúlyozta: a reklámadó közös teherviselés, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, akik nagyobb szereplői a piacnak, azoknak több adót kell fizetni. A reklámadó legfelső kulcsának megemelése nem az RTL Klubról szól, ismeretei szerint 2015-ben az adó mértéke a TV2-t is érinteni fogja - mondta.
Arra, hogy az ÁSZ szerint bizonytalan az az összesen 40-70 milliárdos tétel, amit az áfánál az adóbeszedés hatékonyságának javításától, az online pénztárgépek kiterjesztésétől, illetve a kisadóktól várnak, kijelentette: szerencsére szeptember-októberben többlete van az államháztartásnak, amire emberemlékezet óta nem volt példa. Abban persze igaza van az ÁSZ-nak, hogy amíg csak 1 forintnyi befizetetlen áfa van, addig a hatékonyságot javítani kell - tette hozzá.
A gazdasági növekedés 3,9 százalék volt a második negyedévben, ezzel Európában a 2. helyen vagyunk, ami nemcsak azt jelenti, hogy erre büszkék lehetünk, hanem azt is, hogy az "adóbevételek szépen folynak be" - fogalmazott.
A vasárnapi zárva tartás tervéről még tartanak az egyeztetések, a megbeszélések a kompromisszumos megállapodás irányába mutatnak - mondta a miniszter, aki szerint ez is témája lehet a csütörtöki kormányülésnek.
A devizahitelek forintosításával kapcsolatban ismertette: egy átlagos hiteles 1,5 millió forintot nyer vissza az elszámolás után, a bankok 1100 milliárd forintot fizetnek vissza. Arra a kérdésre, hogy miért piaci árfolyamon történt a forintosítás, a miniszter megjegyezte: egy átlagárfolyam van, ami valóban közel van a piacihoz, de egy picit azért kedvezőbb annál.
Hangsúlyozta: a kormány mozgásterét egyrészt az korlátozza, hogy a 650 ezer forinthiteles nem járhat rosszabbul, mint a devizahitelesek, másrészt a Kúria kimondta, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfélnek kell viselnie. A törlesztőrészletek mellett egyötöddel csökkenhet a hitelek tőkerésze is. A nehéz helyzetbe került adósokat a kormány a moratórium fenntartásával, és a Nemzeti Eszközkezelő megnövelt forrásaival segíti - mondta Varga Mihály.
A forintosított devizahitelek kamatát a jegybanki rendelet pontosítja, becsléseik szerint mivel a forinthitelek kamata jelentősen csökkent a gazdaságpolitika sikere miatt, nagyjából hasonló lehet a devizahitel kamatszintjéhez, így jobban jár a devizahiteles a forintosítással - tette hozzá. Rámutatott arra is, hogy a fair bankokról szóló törvény ezekre is vonatkozni fog. Hangsúlyozta: tisztességes banki hitelezésre van szükség, az ügyfélnek, a gazdaságnak egyaránt, véget kell vetni az "apróbetűs rész korszakának". Az ügyintézés járulékos költségeit a bankoknak kell viselniük - mondta.
MTI
