Alan Greenspan szerint mostantól vége a hitelválságnak, mivel normális szintre állt be a hitelezés az Egyesült Államokban - olvasható a CNN cikkében. Szakemberek szerint azonban sokkal nehezebb egyértelműen megmondani, igaza van-e az amerikai jegybank korábbi első emberének, mivel a többség egyelőre nem tapasztal javulást.
Greenspan arra alapozza állítását, hogy az amerikai hitelkínálat legfontosabb mutatójaként ismert Libor-OIS spread 0,33 százalékpontra esett csütörtökön, ami tavaly február óta a legalacsonyabb érték. A korábbi Fed-elnök szerint 0,25 százalékponttól számít normálisnak a spread, ezért szerinte most már kijelenthető, hogy normális szintre emelkedett a hitelkínálat.
Nem ilyen egyszerű
"Ez a dolog ennél sokkal bonyolultabb, mint a feltevés" - vélekedik Scott Anderson, a Wells Fargo vezető közgazdásza. "Greenspannak egy dologban igaza van: a likviditási válság véget ért. Ugyanakkor a magánszemélyek és a vállalatok még mindig nagyon nehezen jutnak hitelhez" - teszi hozzá a szakember.
Abban a többség egyetért, hogy a hitelválság 2007-ben kezdődött, amikor az ingatlanpiac zuhanásnak indult, sok lakás elértéktelenedett, és mivel ezek jórészt jelzálogfedezetek voltak, ezért okozott a válság komoly gondot a bankoknak. A veszteségek miatt a pénzintézetek egyre szigorúbb feltételekkel adtak csak hiteleket, jelentősen visszafogták hitelezési tevékenységüket.
A hitelválság aztán tavaly szeptemberben likviditási válsággá mélyült, a bankok többsége a Lehman Brothers csődje kapcsán jött rá arra, hogy az ügyfelek egy része nem biztos, hogy fizetni tudja majd hiteleit. Akkor a pénzintézetek befagyasztották tartalékaikat, a rövid futamidejű kölcsönök kamata pedig az egekbe szökött.
A lividitási válság aztán annak köszönhetően ért mostanra véget, hogy október eleje óta a Fed közel 1000 milliárd dollárnyi likviditást pumpált a piacra, az amerikai pénzügyminisztérium pedig több százmillió dollárnyi hitelt helyezett ki a bankokhoz. A közgazdászok szerint mostanra ezek a források dolgozni kezdtek, ami hozzájárult ahhoz, hogy ismét beindult a bankközi hitelezés, a Libor-OIS spread pedig közel másfél éves mélypontra csökkent.
"Mostanra csökkentek a rendszerszintű kockázatok a bankok esetében. A legtöbb pénzintézet kezd ismét a növekedésre koncentrálni, nem csak arra, hogy szinten maradjon a hitelállomány, valamint lassan újra elkezdenek dolgozókat felvenni" - vélekedik Andrew Brenner, az MF Global alelnöke.
Miért nem érezni a javulást?
A javulást egyelőre csak a közgazdászok látják, az átlagembereknek és a cégeknek nem lett sokkal könnyebb a hitelhez jutás, mint az elmúlt hónapokban. A szakemberek szerint ez annak köszönhető, hogy a gazdaság továbbra is problémákkal küszködik: a munkanélküliség lassan eléri a 10 százalékot, a háztartások vagyona csökken, az ingatlanárverések száma pedig tovább emelkedik. A bankok pedig nem szívesen adnak úgy kölcsön, ha nem biztosak abban, hogy az ügyfél vissza is tudja majd fizetni a tartozást.
Ezt támasztja alá a Fed csütörtökön közölt adata is, mely szerint a lakossági hitelezés májusban még mindig 3,22 milliárd dollárral csökkent, bár ez már jelentősen elmaradt az áprilisi 16,5 milliárd dolláros zuhanástól.
A másik gond a szakemberek szerint, hogy a likviditási válság elmúlta nem jelenti automatikusan azt, hogy mostantól egészségesek a bankok. A legtöbb pénzintézet még mindig komoly veszteségeket szenved el, a piacok továbbra is volatilisek, a pénzügyi cégek pedig több milliárd dollárnyi rossz eszközzel rendelkeznek.
Andrew Brenner szerint a hitelválság körülbelül egy év múlva érhet véget, a bankoknak még hosszú utat kell bejárniuk addig, amíg kijelenthetjük majd, hogy minden probléma elhárult.
Beke Károly
