Lehet, hogy sok munkavállaló megúszta eddig a leépítéseket, azonban ez nem azt jelenti, hogy semmilyen hátrány nem érte őket a válság miatt. Ráadásul a krízisnek nincs vége, amit az is mutat, hogy a munkaadók egyre növekvő számban élnek a fizetéscsökkentés eszközével a recessziós terhek ellensúlyozása végett.
Előfordul, hogy a cégek a humánus megoldásokat keresik, és ezzel az elbocsátásokat próbálják elkerülni. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy racionális üzleti döntésekben gondolkodnak a vállalkozások, és a legtöbb esetben nincs más választásuk: a további elbocsátásuk létüket fenyegetné, vagy azokkal a hosszú távú stratégiai célokat veszélyeztetnék – mondta az mfor.hu-nak Kiss Judit, a Manpower ügyvezető igazgatója.
Úgy tűnik, a vezetők belátták, hogy a spórolást önmagukon kell kezdeni: léteznek olyan cégek is, ahol a bérek mérséklése csak a vezetői szintre korlátozódik, bár természetesen sok vállalatnál az alkalmazottakra is kiterjesztik azt.
Akik magukon kezdték
A Winnebago lakóautókat gyártó cég a fizetéscsökkentést vezérigazgatóval kezdte márciusban: Bob Olson húsz százalékkal vihet kevesebbet haza, egy másik magas rangú vezető bére pedig tíz százalékkal csökkent. Az alkalmazottak javadalmazását viszont átlagosan csupán három százalékkal szállították le – írja a Wall Street Journal. Februárban a Hewlett-Packard vezérigazgatója, Mark Hurd jövedelme mérséklődött húsz százalékkal, míg a többi munkavállaló a fizetése 2,5 és 15 százalék közti részét veszítette el.
Bár egyelőre nincsenek pontos számok arra vonatkozóan, hogy Magyarországon a cégek milyen arányban éltek ezzel a költségcsökkentő eszközzel a válságban, nálunk is azt látni, hogy az utóbbi időben kezd elterjedni a vállalkozások többségénél - leginkább azoknál, amelyek már a tartalékaikat élik fel, és nincs más lehetőségük a spórolásra – hangsúlyozta Kiss Judit.
Úgy tűnik, a magyar menedzserek is felismerték, hogy a munkavállalók motivációját csak úgy tudják megtartani, ha a nadrágszíj meghúzását önmagukon kezdik: a Manpower ügyvezető igazgatója sem ismer ugyanis olyan céget, ahol csak az alkalmazottak bérét nyesték le. Sőt, a költségcsökkentésen kívül ez egyfajta stratégiai eszköz is lehet: jobban összekovácsolhatja a dolgozókat, akik tudják, hogy együtt átvészelhetik a mostani nehéz időket anélkül, hogy bármelyiküket is el kellene küldeni a cégtől.
Tartanak tőle a cégek
Bár ez a lehetőség adja magát, mégsem ez a leggyakoribb módszer a válság negatív hatásainak enyhítésére John Challenger munkaügyi szakértő szerint. Mindez azért is meglepő, mert korábban több helyen is tiltakoztak az elszaladt vezetői fizetések és bónuszok miatt. (A 170 milliárd dollárral megtámogatott AIG biztosító például több mint 200 milió dollár bónuszt osztott szét.)
A nehéz helyzetben lévő szervezeteknek viszont nincs is más választásuk, minthogy csökkentsék az összes alkalmazott fizetését. Ez nagyon fájdalmas lépés lehet, főleg olyan helyeken, ahol amúgy sincsenek túlfizetve az alkalmazottak. Talán ez is az oka, hogy sok cégnél nem merik megtenni ezt a lépést: úgy gondolják, inkább elküldenek néhány embert, minthogy bércsökkentéssel rombolják a munkahelyi morált.
Egyes vállalatoknál viszont megpróbálják kompenzálni a kisebb összegű bért: a korábban a GE-hez tartozó, 4600 embert foglalkoztató Momentive Performance Materials gyártó cégnél például azoknak, akiknek csökkentették a fizetését, minden negyedévben plusz egy hét fizetett szabadság jár, legalábbis amíg a válság tart. Hasonlóan jártak a New York Times Co. dolgozói, akiknek öt százalékkal mérsékelték a jövedelmüket, cserébe plusz tíz nap szabadságot kaptak.
Őszinte kommunikáció vs. plusz szabadság
Kiss Judit úgy gondolja, ez a fajta kompenzáció – bár lehet, hogy megérdemlik a dolgozók – mégsem a legjobb megoldás, hiszen a fizetett szabadság is pénzbe kerül a cégnek, így ez is bevételkiesést jelent. Ígéretet tehetnek a vállalkozások, hogy a krízis elmúltával több szabadsággal kárpótolják a munkavállalókat, ugyanakkor előfordulhat, hogy erre nem lesz módjuk, hiszen a jobb gazdasági helyzetben több megrendeléssel, több munkával kell számolniuk. Márpedig a vezetőknek csak olyat szabad ígérniük, amit a későbbiekben meg is tudnak tartani, ellenkező esetben hitelüket vesztik – figyelmeztet a szakember.
A kevesebb bért inkább soft, kevésbé megfogható lépésekkel ellensúlyozhatják a cégek: sokat segíthet, ha komolyan veszik a dolgozókat, és őszintén felvázolják nekik a helyzetet.
Ha átmeneti megoldásnak szánják a fizetéscsökkentést, akkor érdemes egy időpontot kitűzni, ameddig számolniuk kell ezzel a dolgozóknak. Egyúttal jelezni kell, hogy ha nem változik a helyzet, akkor hosszabb időn keresztül is fennmaradhat ez az állapot. Érdemes felvázolni azt is, mit terveznek a negatív hatások enyhítésére, és elmagyarázni, miért lehet átmenetileg nehéz helyzetben a cég. Ezzel elejét vehetik a bizonytalanságnak, ami miatt a legjobb embereit veszítheti el az adott vállalat.
Kovács Zita
