Ugyan a tényleges tagállami költések a mostani statisztikákban jelzetteknél (április 15-i adatok) valamivel magasabbak, (egyes esetekben még nem történt meg Brüsszel felé a további kifizetések igénylése, vagy a lehívás központi jóváhagyása várat magára), szakértők szerint az idő rövidségére való tekintettel számos ország - így pillanatnyilag Magyarország esetében is - veszélyes lemaradás mutatkozik a jövő év végi végső, n+2-es határidőig.
A Bruxinfo szerint a pénzfelhasználás hatékonyságát tekintve a mezőnyt Észtország vezeti 84,4 százalékos lehívási aránnyal, de a másik két balti tagállam is előkelő helyen szerepel. A sort Románia zárja 45,2 százalékkal.
Magyarország az eddigi összteljesítménye alapján (61,8 százalék) Csehország és Szlovénia között helyezkedik el. Ennek hátterében szintén nagy szórás mutatkozik a különböző alapok hasznosításában; a Kohéziós Alap több mint fele még rendelkezésre áll, míg az ERFA esetében a kétharmadhoz közelít a felhasználás. Ennél gyengébb az ESZA program teljesítése.
Ha az elmúlt két év felhasználási tendenciáját előrevetítik az n+2 határidő végéig, mindössze tíz ország számolhat biztonsággal teljes támogatáslehívással.
Veszélyzónában...
A "veszélyzónában", azaz ahol a fejlesztési támogatások lehívásában 15-30 százalékos elmaradás mutatkozik, hét tagország van: Málta (az eddigi felhasználási hatékonyság 72 százalékos), Bulgária (75 százalék), Csehország (77 százalék), Nagy-Britannia és Szlovénia (79,6 százalék), valamint Olaszország és Magyarország (80,6 százalék).
Mindez azt is jelenti, hogy amennyiben nem történik időarányos gyorsítás, a fenti adatok alapján magyar részről akár 20 százaléknyi forrás is "bennragadhat" a központi költségvetésben a megítélt hét éves keretből.
Magyarország az előző mérési időpontban (2013. október) még az eggyel jobb kategóriában szerepelt. Az ország az elmúlt két évben egy félév során – tavaly az első és harmadik negyedév között – tudott felmutatni 10 százalékos lehívást. Januárban a BruxInfo is beszámolt a kifizetések gyorsításáról, de ezt még az áprilisi adatok nem tükrözik.
Amennyiben az ország képes lesz a következő másfél évben félévente 12% feletti forráslehívásra, úgy még matematikailag teljesíthető lehet az abszorpció. Szakértők ugyanakkor megjegyzik, hogy ehhez elengedhetetlen lesz a tavaly októberben Brüsszelnek benyújtott 25 nagyprojekt gyors megvalósítása, valamint még inkább az, hogy a napjainkban végrehajtott intézményrendszeri átalakítások ne járjanak az elszámolások megtorpanásával.
mfor.hu
