A genfi elemzők idén január és május között - tehát még a pénzügyi válság kicsúcsosodása előtt - a világ 134 ország versenyképességét vizsgálták több szempontból: egyebek mellett a makrogazdasági mutatók, a gazdasági stabilitás, az infrastruktúra fejlettsége, az üzleti szféra jellemzői, az innováció alapján.
Az első tízben hat európai ország van, valamint Japán és Kanada. Az Európai Unió tagországai közül Dániában a legjobb a versenyképesség, amivel az északi ország a tavalyihoz hasonlóan a harmadik helyen áll világszinten az Egyesült Államokat követő Svájc mögött. Svédország a negyedik, Finnország a hatodik a világranglistán. Szingapúr az idén beverekedte magát a ötödik helyre a tavalyi hetedik helyről.
Az unió legkevésbé versenyképes országa Bulgária (76.), Románia (68.) és Görögország (67.) - ők mindhárman javítottak -, majd Magyarország következik a 62-ik helyen.
A kelet-európai uniós tagországok közül Csehország kapta a legjobb helyezést, a 33-ikat - tavaly is 33.-ik volt, viszont Szlovákia a 46-ik helyre csúszott vissza a 41-ikről, Lengyelország az 53-ik helyre az 51-ikről. A felmérés adataiból nem derül ki, hogy a közép-kelet-európai országok, köztük Magyarország versenyképessége abszolút értelemben is gyengült-e, vagy csak viszonylagosan, vagyis ahhoz képest, hogy mások közben javítottak a róluk alkotott képen.
Így például a hasonlítható osztályzatkategóriában Oroszország a világranglista 51-ik helyére jött föl a tavalyi 58-ikról, Málta az 52-ikre az 56-ikról. Magyarország tavalyi 47-ik helyét most Barbados foglalta el, a tavalyi 50-ik helyéről javítva.
