November végére 220,7 milliárd forintra nőtt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) saját tőkéje, amely októberhez képest 135,7 milliárd forintos ugrás. Az egy hónap alatt felmutatott 2,5 szeres növekedés egyértelműen a lakossági devizahitelek forintosításához nyújtott devizaértékesítésnek köszönhető. Ahogy azt a jegybank az mfor.hu megkeresésre november közepén elárulta, 100 milliárd forintot meghaladó nyereséget realizált a 8,887 milliárd euró értékesítésével.
Hogy a nyereség mennyivel volt 100 milliárd felett, azt még becsülni sem egyszerű. Az igaz ugyan, hogy a nyereség elméleti felső szintje valahol 170 milliárd forintnál húzódhatott, mivel a jegybank első féléves eredmény-kimutatása alapján 288,95 forint volt az MNB könyveiben az euró átlagos bekerülési értéke, míg novemberben 309 forintos árfolyamon került sor az értékesítésre.
De ez csak egy elméleti maximum szint, amelyet a számviteli szabályok összetettsége (az árfolyameredmény realizálásakor nem a konkrét tranzakció, hanem az adott napi pozícióváltozás számít) mellett még egyéb tényezők is módosítanak. Például az, hogy a tenderekhez opcionálisan, illetve kötelező jelleggel kapcsolt swapokat (deviza csereüzleteket) az MNB kedvezményes áron adta, hogy minél nagyobb mértékben használják ki a bankok a tendert.
Emellett szintén csökkenti a nyereséget, hogy az értékesített deviza jelentős része - a swapok miatt - továbbra is az MNB mérlegében marad, ami magas sterilizációs (kéthetes betét) állomány és a kamatkülönbözet miatt folyamatosan kamatveszteséget generál a jegybanknak.
Így tehát csak annyit lehetett tudni, amit az MNB elárult, mégpedig a 100 milliárdot meghaladó nyereséget. Ugyan a saját tőke változására egyéb tényezők is hatnak, de azért beszédes, hogy annak értéke - egy hónap alatt - novemberben 135 milliárd forinttal nőtt. Ezt a nyereségszintet látszik megerősíteni az is, hogy ezzel párhuzamosan a kiegyenlítési tartalékok értéke 122,9 milliárd forinttal csökkent úgy, hogy a forint euróval szembeni árfolyama érdemben nem változott (október végén 307,19, november végén 307,45 forint volt egy euró).
Márpedig a kiegyenlítési tartalékok a jegybank eszköz- és forrásoldali tételeinek nem realizált árfolyamnyereségét, illetve veszteségét tartalmazzák. Mivel a forint árfolyama nem mozdult, a nemzetközi tartalékokat feltehetőleg képező amerikai, német, angol, stb. államkötvények árfolyamnak változása pedig nem realizált nyereséget eredményezhetett novemberben, így valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, a devizaértékesítési tendereken az MNB 120 milliárd feletti nyereségre tett szert.
Ez a nyereség pedig soha nem látott saját tőkét eredményezett a MNB statisztikai mérlegében.
A számviteli mérleg saját tőkeértéke némileg eltér ettől, mivel a pénzügyi derivatívák (származtatott ügyletek) a statisztikai mérlegben piaci értéken, míg a számviteliben a Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet (221/2000) szerinti értéken kerülnek kimutatásra.
mfor.hu
