Egy friss kormányrendelet-tervezet értelmében az oktatási intézmények, önkormányzatok, benzinkutak szerződhetnek egy koncessziós társasággal a használt sütőolaj és -zsír gyűjtésére, elszállítására. Hasonlóképp tehetnek az ilyen alapanyagot forgalmazó vállalkozások, szervezetek is.
A tervezet szerint az ilyen szervezeteknek, intézményeknek legalább nyitvatartási időben biztosítaniuk kell a lehetőséget a használt sütőolaj vagy -zsír tárolására, a gyűjtőedények szükséges engedélyeket be kell szerzezniük, illetve biztosítani kell a lehetőséget a koncessziós társaságnak a gyűjtőedények cseréjére, karbantartásra stb. Magánszemélyek a használt sütőolajat, -zsírt a koncessziós társaság speciális gyűjtőhelyein, hulladékudvaraiban adhatják le, más hulladékképző gazdálkodóktól pedig azt egy speciális kormányrendelet alapján veszi át a koncessziós cég.
A rendelkezés a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert (EPR) kívánja kiegészíteni ezzel a speciális szabállyal – mint az indokolás fogalmaz –,
„amelynek lényegi eleme a hulladékká vált sütőolaj és -zsír elkülönített gyűjtésének biztosítása”.
A jogszabálytervezet július 1-jén lépne hatályba, azonban
az a szabály, hogy a koncessziós társaságnak országos lefedettséggel kell rendelkeznie, csak december 31-étől élne.
Utóbbi kitétel azért érdekes, mert elvileg a Mol 35 évre szóló hulladékgazdálkodási koncessziós szerződése ugyancsak július 1-jével lépne hatályba, ám sajtóhírek szerint az olajtársaság hulladékgazdálkodással foglalkozó leánycége, a Mohu Zrt. még nem tudott leszerződni a jövőben hulladékszállítással foglalkozó alvállalkozókkal, azaz azokkal a cégekkel, akik eddig piaci alapon ténylegesen a szemétszállítást végezték. A Szabad Európa például arról ír, a fővárosi szemétszállítást (is) végző Budapesti Közművek (BKM) szerződéskötése előtt számos jogi akadály tornyosul. Többek közt át kellene adnia a gépparkot is, amelyek vagy korlátozottan forgalomképesek, vagy – mint például a kukásautók is –, mivel uniós forrásból vásárolták három éve, még két évig nem lehet sem eladni, sem átadni, sem apportálni.
Így tehát mivel jó magyar szokás szerint nem sikerült megteremteni a feltételeket az országos hulladékkoncesszió elindulásához, veszélybe került maga a koncessziós szerződés is.
A kieső időre jutó bevételek miatt persze nem kell közadakozást szervezni a Mol részére. A 24.hu írt arról, hogy egy rendelettervezet szerint, ha valamilyen – a koncesszor érdekkörén kívül eső ok miatt – nem lép hatályba a koncessziós szerződés július 1-jén, akkor
a koncesszort kártalanítás illeti meg, amit az államnak, azaz az adófizetőknek kell állnia.
Azzal, hogy a használt sütőolaj és -zsír begyűjtésére is lehetősége nyílik a Mohunak, mégpedig az országos hálózati lefedettség kialakítása (az alvállalkozói szerződések megkötése) előtt, biztosítják a számára, hogy ebből a szegmensből is a lehető legnagyobb haszonra tegyen szert. Mint arról korábban írtunk, az EPR-rendszer a korábbi termékdíjas rendszert váltja fel oly módon, hogy a nem lakossági hulladékkezelés jövedelmezőségét emeli meg. A korábbi termékdíjhoz képest az EPR-díjból származó bevételek nagyjából háromszor annyit hozhatnak a konyhára, éves szinten 242 milliárd forintot irányoznak elő rá. Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője azt mondta, az iratbetekintés során kiderült, „a koncesszor számára törvényileg garantált jövedelmezőség biztosítása előre meg volt tervezve”.
A Szabad Európa egyik forrása szerint szeptemberre, másik szerint decemberre tolódik az országos koncesszió indulása. Az általunk szemlézett jogszabálytervezet alapján ezt mi inkább decemberre tippeljük.
