A május-júliusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 224 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,8 százalék volt - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 15-24 éves fiatal munkanélküliek száma 48 ezer, munkanélküliségi rátájuk 15,1 százalék volt. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája egy év alatt 1,4 százalékponttal, 4,2 százalékra nőtt, míg az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal, 3,4 százalékra emelkedett.
Júliusban a munkanélküliek átlagos létszáma 218 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalék volt. Az előző hónaphoz képest a munkanélküliek száma 23 ezerrel csökkent, egy év alatt 52 ezerrel nőtt. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,5 százalékponttal csökkent, míg egy év alatt 1,1 százalékponttal emelkedett.
Javul a foglalkoztatottsági helyzet
A május-júliusi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 1,7 százalékkal alacsonyabb, 4 millió 439 ezer volt, egy év alatt 79 ezerrel csökkent. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 34 ezerrel, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallóké 25 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 20 ezerrel csökkent - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Júliusban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 460 ezer volt, az előző hónaphoz képest 3,2 ezerrel, a tavaly júliusihoz képest pedig 65 ezerrel csökkent. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 69,6 százalék volt, ami a júniusi értékhez képest 0,2 százalékponttal nőtt, az előző év júliusánál pedig 0,8 százalékponttal alacsonyabb.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta: A munkanélküliségi ráta a múlt év utolsó negyedévében mért 3,3 százalékos szintről kezdett fokozatos emelkedésbe, a járvány magyarországi megjelenése után pedig megugrott a mutató. A járványhatás a nőket érinti érzékenyebben, a nők munkanélküliségi rátája ugyanis 5 százalék fölé került.
bizonytalanság után jön a munkaerőhiány?
A szakember szerint a munkanélküliség jövőbeni alakulása egyelőre bizonytalan, mivel egyelőre nem lehet látni, hogyan alakul a járvány és milyen hatást gyakorol a gazdaságra és a munkaerőpiacra a második hullám.
Németh Dávid azt is elmondta: „Hosszabb távon, azaz, ha véget ér a járvány és újra emelkedőre kerül a magyar gazdaság, akkor visszatérhet a pandémia előtti munkaerőhiányos helyzet Magyarországon. Egyelőre ugyanis a magyar demográfiai helyzet nem változik, a munkaképesek táborából évente több 10 ezer ember esik ki. Ez pedig azt eredményezheti, hogy a járvány utáni fellendüléshez nem biztos, hogy lesz elegendő munkaerő.” Ráadásul, ha a koronavírus-járvány hatására a globális beszállítói láncok átalakulnak és nagyobb szerepet kapnak a helyi vállalatok, akkor extra munkaerő-keresletet jelenhet meg számos országban, így a magyar piacon is.
