Lapunk elsőként számolt be arról, hogy egy törvénymódosítással kikerült az ország területrendezési tervéből az M0-ás körgyűrű megépítésre váró nyugati szakasza, az M1-M0-ás csomópont és a 10-es főút között. Ami azt jelenti, hogy a kormány egyelőre nem számol ennek a szakasznak a megépítésével, tehát csúszik a 2020-as indulással tervezett kivitelezés.
Az útvonal menti települések, így Budakeszi és Budaörs környékének országgyűlési képviselője, Csenger Zalán Zsolt a hírünket átvevő hvg.hu cikkét idézve cáfolatnak tekinthető kommentet posztolt a facebook-on a település családi magazinja, a Mi kisvárosunk című portál szerint.
„Ez természetesen minimum csúsztatás, de inkább fake news! Arról van szó, hogy most folyik a nyomvonal variációk vizsgálata, viszont az országos szerkezeti terven pillanatnyilag bent van a régi nyomvonal. Ezt vesszük most ki a szóban forgó módosítással (tehát egy elavult vonal kerül törlésre a térképen!). Amint megvan az új, végleges nyomvonal, az fog bekerülni.”
Vagyis a képviselő szerint szó sincs csúszásról, a körgyűrű továbbépítésének lefújásáról, csak egy nyomvonalcserét kell végrehajtani.
Gulyás Gergely miniszter azonban más megvilágításba helyezte a beruházást az e heti Kormányinfón. Az ütemterv tarthatóságára vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy részben a társadalmi egyeztetés elmaradása, részben az építőipar kapacitáshiánya miatt kell több időt szánni a kivitelezésre.
Mint elárulta, ő kezdeményezte a törvénymódosítást, miután „a rózsadombi polgármester, Láng Zsolt” azzal kereste meg, hogy komoly társadalmi ellenállást szült a kerületben a tervezett nyomvonal. Annak kijelölését ugyanis nem előzte meg társadalmi vita.
A miniszter az M0-ás nyomvonaláról szóló vita részeként megemlítette, hogy a világ számos városában nem zárul be teljesen a körgyűrű, de a maga részéről úgy gondolja, hogy jó lenne, ha az M0-ás bezárulna.
Amennyiben nem születne konszenzus, akkor végső esetben a kormány döntené el, merre menjen tovább a nyomvonal. Előbb azonban mindenképpen ki akarják kérni a környéken lakók - a II. kerületiek - véleményét, ezért indítványozta Gulyás, hogy ne szerepeljen „egyértelmű nyomvonal” a törvényben.
Ami a kivitelezést illeti, szerinte többféle terv áll rendelkezésre, de a beruházás ütemezését nem csak a társadalmi egyeztetés befolyásolja, hanem az építőipar kapacitáshiánya is. Mint mondta, nem tudja, hogy tartható-e az ütemterv, mivel ez az építőipari kapacitás kérdése is. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőipari megrendelés-állomány majdnem a kétszerese a kapacitásnak.
„Ebből pedig áremelkedés és csúszás következik” – zárta gondolatait, jelezve, hogy egyáltalán nem lenne meglepő, ha 2020-ban mégsem indulna el az építkezés.
Egyébként a parlamenti képviselőnek a települési honlapon idézett kommentjét nem leltük fel a közösségi oldalon, a citált poszt alatt.
