Nem sokkal ezelőtt közöltük a KSH tavalyi utolsó negyedévre és az egész évre vonatkozó beruházási adatait, amiket azonban érdemes kétkedve fogadni. Legalábbis azt a „győzelmi jelentéssel” felérő részét, hogy minden nehézség ellenére 4,2 százalékkal nőttek a beruházások az egész évben. A hivatal ugyan hozzá tette, hogy a járvány miatt alacsony volt a bázis, de ezt a kormányzati kommunikáció aligha fogja megemlíteni.
A három nagy „beruházó” (állam, háztartások, cégek) közül csak a harmadikra mondható, hogy bevállalós volt és inkább előre menekült. Az állam befékezett és „átgondolta” a 2022-es esztendőt.
Mit tett, vagy mit nem tett az állam? A saját háza táján, vagyis a költségvetési szerveknél a fejlesztéseket visszavágta (-7,6 százalék), amiben szerepet játszott a pótlólagos költségvetésitartalék-képzés is az év végén. Ezen kívül jó néhány nagy infrastrukturális beruházást vagy elhalasztott vagy leállítottak. Orbán Viktor kormánya tovább tolta a Paks2 és az új budapesti szuperkórház projektjét, a választások utánra tette át a Budapest Airport megvásárlását, lemondott a pécsi stadionról is és teljesen elhallgatott a Fudan egyetem budapesti megépítésének kérdéséről. Ezzel szemben például Debrecent rohamtempóban fejlesztik és erre továbbra is záporoznak az állami milliárdok.
A közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás fejlesztései visszaestek, ehhez a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok csökkenő fejlesztései egyaránt hozzájárultak. Az önkormányzatok gyakorlatilag már második éve folyamatosan tologatják tervezett közcélú beruházásaikat. Ugyanakkor nem kevés, kormánypárti vezetésű önkormányzat kompenzációt kapott a veszteségei ellentételezésére vagy új nagyobb nyugati beruházást helyezett el oda a kormány, s így ezek mégiscsak megkezdhették a 2021-re tervezett saját beruházásaik nagy részét. Megújulhattak óvodák, iskolák, csatornahálózatok és útfelújítások indulhattak.
Jó hír, hogy a feldolgozóipar 9,5 százalékkal növelni tudta a beruházásait, főleg az élelmiszeriparban. A kereskedelem - részben a járvány miatt is – egyre jobban szerepel, itt folyamatosak voltak a beruházások. Több kereskedelmi cég részben informatikai, részben infrastrukturális beruházást hajtott végre. Az alapvető élelmiszerekre és háztartási cikkekre szakosodott nagy külföldi láncok szinte mindegyike fejlesztéseket végzett.
Az építőipar és az ezzel összefüggő szolgáltatási ágazatok számára jól jött, hogy a háztartások (vagyis a lakosság) lendületesen költöttek lakásaikra, házaikra. Maga az ingatlanszektor, ami az egyik legfontosabb ágazattá nőtte ki magát, vegyes képet mutatott 2021 során. A lakásépítések lendülete megtört, kevés új projektet jelentettek be a magánberuházók, viszont az ipari-logisztikai fejlesztések látványosan megugrottak - válaszul a kiskereskedelmi cégek keresletének növekedésére.
Negatív következményként viszont az árspirál még mindig erősen felfelé tartott az egész évben és ez az egész gazdaságra igaz, ezt jelzik a KSH számai is: a beruházási árak majdnem 10 százalékkal nőttek, ez az 1998 óta mért legmagasabb szint.
A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 8 százalékkal emelkedett, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások tovább növelték fejlesztéseiket. Egyebek mellett több új, zömmel távol-keleti járműipari beszállító vállalat jelent meg a magyar városokban saját telephellyel és gyártósorral. A járműgyártást viszont megtépázta az alkatrész-utánpótlás hullámzása és ez várhatóan idén sem lesz máshogy.
