<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Van élet az orosz gázon és olajon túl? Tényleg lehetetlen teljesen elszakadni Moszkvától? Elzárhatja Putyin a gázcsapot?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Holoda Attila energetikai szakértővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. május 26. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Péntek reggel publikálta az ipari termelésről szóló havi jelentését a KSH, amiből kiderült, hogy a szektor növekedése ellenére a járműgyártás továbbra sem került sínre. Az autógyártókat sújtó alkatrészhiány megoldása ugyan a ködbe vész, ám az új beruhások tovább lendíthetik a járműgyártást.

Az ipari termelés volumene márciusban 3,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,2 százalékkal nőtt. A feldolgozóipari alágak többségében éves összehasonlításban bővülést mértünk, viszont a legnagyobb súlyú járműgyártás - elsősorban félvezetőhiány, illetve egyéb anyagellátási problémák miatt - számottevően csökkent, írta jelentésében a KSH.

Ha a termelés volumenét folyóáron nézzük (ami a mostani magas infláció mellett eleve torzít), akkor is azt láthatjuk, hogy az egy évvel korábbi szinthez képest a járműgyártás elmarad a 2021-es értéktől. Ugyanakkor az úgymond utolsó békeévnek számító 2019-es volument (folyóáron legalább) már túlhaladta a szektor. Igaz, ebben szinte biztosan erős szerepet játszik az a tény, hogy az alapanyagok és az energiaárak erőteljes megugrása miatt a termelői árindex az inflációs alapmutatót (azaz a fogyasztói árindexet) jócskán meghaladó mértékű drágulást mutatott az elmúlt egy évben.

Ahogy a KSH is megjegyzi, az ipari export volumene 2,4 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ugyanakkor a feldolgozóipari exportértékesítés 27 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 18,2 százalékkal visszaesett. A járműgyártás kapcsán a főbűnösnek továbbra is a félvezetők számítanak, ebben a szegmensben a kínálat képtelen utolérni a keresletet. Ugyanakkor a piaci hírek szerint kisebb-nagyobb problémát más alapanyagok és alkatrészek időleges szállítási nehézségei is okoznak. Ilyenekre pedig a jövőben is számítani kell, akár az orosz-ukrán háború, akár a koronavírus miatti esetleges korlátozásokból eredő nehézségek miatt.

Értelemszerűen ez nem hagyja hidegen a magyar járműgyártást sem, amely alaphelyzetben az ellátási problémákat megszenvedi. Makroszinten ugyanakkor ezeket részben elfedik az új kapacitások. Ezen a téren ugyanis komoly bővülésre lehet számítani. Egyrészt a csőben van az épülő BMW-gyár, igaz, a debreceni üzem csak 2024-től kezd a tervek szerint nagyot lendíteni a hazai ipar és a GDP teljesítményén.

Nagyot lendít majd az iparon a BMW-gyár. Forrás: bmwgroup-plantsNagyot lendít majd az iparon a BMW-gyár. Forrás: bmwgroup-plants

Ugyanakkor az elektromos autózáshoz kapcsolódó akkumulátor-gyártás a tavalyi évben a beruházási érték több mint felét jelentette (51,9 százalék). Az Európai Unióban a szigorodó károsanyag-kibocsátási előírások jelentős hatással vannak az autóiparra is, amely eredményeként a megújulóenergia-ellátási szektor mellett az elektromos járművek gyártásában is kulcsfontosságú szerepet játszik az akkumulátorok előállítása. Az innovációknak köszönhetően egyre inkább megfizethetőbbé váló alternatívát képeznek az elektromos járművek, amely mérsékelheti az olajfüggőséget, illetve a fosszilis energia felhasználását és ezáltal – különösképp a lakókörnyezetek közelében – a káros anyag emissziót, hangsúlyozta a magyar kormány az áprilisban bemutatott konvergencia jelentésében.

A dokumentum szerint a Magyarországon megvalósuló, akkumulátor-gyártáshoz kapcsolódó beruházások összértéke mostanra eléri a 2800 milliárd forintot. Különösen kedvező, hogy több vállalat esetében is megfigyelhető trend, hogy a sikeres első ütemet követően már a második vagy a harmadik ütem fejlesztését is bejelentették, ráadásul jellemzően magasabb beruházási értékekkel.

A hazai termelő üzemek már az eddigi bejelentések alapján is jelentős szeletet hasítanak majd ki maguknak az európai akkumulátor-eladásokból a következő években. Az SK Innovation a két komáromi és a legutóbb bejelentett iváncsai üzeme együttvéve 47 gigawattórás kapacitással rendelkezik majd hazánkban, amelyhez hozzáadódik a szintén dél-koreai Samsung SDI nagyságrendileg 40 gigawattórás gödi kapacitása. Ezek eredményeként Magyarország – a termelés felfutását követően – az európai akkumulátorkapacitásból akár 87 gigawattóra részt is képviselhet majd, amely alapján Németországot követve a második legnagyobb szereplővé válik az elektromosjármű-akkumulátorgyártók piacán.

Mindez azt jelenti, hogy ha a klasszikus robbanómotorok visszaszorulása miatt esetleg visszaesik egyes gyártóegységek teljesítménye, netán – ahogy a szentgothárdi Opel üzem esetén – a jövője is megkérdőjeleződik, az új kapacitások sokkal nagyobb értékkel növelik a hazai ipar volumenét, mint amennyi elveszik. Összességében tehát elképzelhető, hogy az idei év még nyögvenyelős lesz a járműgyártók számára, ám a szektor a következő években egyre nagyobb volumenű kibocsátást mutat majd.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.