Kedden, két erősebb esést mutató nap után, sem tudott érdemben korrigálni az olaj ára, és immár az Európában irányadó Brent fajtával 100 dollár alatt is kereskedtek a tőzsdéken. A gyengülés hátterében több tényező is áll, amelyek közül a legfontosabbak az üzemanyag-kereslet borús kilátásai. A globális recessziós félelmek miatt egyre több elemző várja azt, hogy a jelenleginél kisebb kereslettel kell számolni. Ráadásul a nagy kőolajtermelő országok ezen a héten találkoznak, és a piaci várakozások arról szólnak, hogy az OPEC növelni fogja a kínálatot.
A Reutersnek kedden nyilatkozó egyik szakértő a piaci ármozgást azzal magyarázta, hogy egyre több gazdasági adat utal arra, hogy az Egyesült Államokban az úgynevezett technikai recesszión túlmutató problémák lehetnek és komolyabb visszaesés következhet be. Az amerikai gazdasági bajok pedig világszerte hatással lesznek, ráadásul további fejfájást okozhat, hogy Európában a gázellátási problémák eleve visszafoghatják a nyugat-európai országok GDP-jét.
A recesszió miatti aggodalmak hétfőn egyébként fokozódtak, mivel az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában publikált menedzserindexek azt mutatták, hogy júliusban világszerte megtorpant a gyártás lendülete, amit a szakértők az elszabaduló inflációra, az ellátási láncok problémáira és a szigorú kínai Covid-korlátozásokra vezettek vissza. A vállalati szektorban tapasztalható bizonytalanságok mellett az utóbbi hetekben ismét felerősödtek az aggodalmak amiatt, hogy a nagy jegybankok szigorítása, a kamatemelések általános visszaesést hoznak.
Az olajpiaci kilátások kapcsán egyébként egyre több pesszimista vélemény lát napvilágot. A már idézett Reuters-cikkben például a Haitong Futures elemzőit idézték, akik azt írták friss elemzésükben, hogy az olaj eddigi emelkedő ártrendje megtört.
Ha fordulat áll be a piaci viszonyokban, akkor valószínűleg az olaj vezeti majd a nyersanyagok árcsökkenését.
Az olajpiacon tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az Egyesült Államok hétfőn szankciókat vezetett be kínai és más nemzetbeli cégek ellen, amelyek állításuk szerint több tízmillió dollár értékű iráni olaj- és petrolkémiai termékek eladásában nyújtottak segítséget Kelet-Ázsiában. Az egyelőre nem egyértelmű, az amerikaiak lépése, amellyel nyomást akar gyakorolni Teheránra, hogy az megfékezze a nukleáris programját, mekkora felfordulást okoz majd az olajpiacon. Ahogy az elmúlt napok ázsiai geopolitikai játszmái kapcsán is sok a kérdőjel. A napokban komoly üzengetés zajlott Washington és Peking között Tajvan kapcsán, majd a kínai figyelmeztetések ellenére Nancy Pelosi, az Egyesült Államok képviselőházának elnöke látogatást tett a vitatott hovatartozású szigetországban.
Miért fontos mindez a magyar autósok számára?
A korábban elszállt olajárak világszerte lecsapódtak az üzemanyagárakban is, ahogy azt egyre többen a bőrükön is tapasztalják, miután piaci árat kénytelenek fizetni. A probléma az, hogy a relatív olcsóbb üzemanyagok miatti megnövekedett keresletet a Mol egyedül valószínűleg nem tudja kielégíteni. A jelenlegi szabályozás miatt viszont a korábban az ellátás 30 százalékát jelentő importtal nem lehet a közeljövőben sem számolni, így egyre valószínűbb, hogy legkésőbb az árstop következő határideje alkalmával, vagyis október 1-én az összes autósnak piaci árat kell majd fizetni.
Így sokak számára lesz nagy kérdés, hogy a piaci ár mennyi is lesz majd közel két hónap múlva. Ahogy arról számos cikket írtunk, az üzemanyagok kiskereskedelmi árát normál esetben az olaj ára, a finomítói marzsok, a forint árfolyama és persze a benzint és a gázolajat terhelő adók határozzák meg.
Miután a magyar kormány óriási költségvetési problémákkal küzd, az adók inkább növekednek. Az egyszerűség kedvéért ezzel a tényezővel, illetve a finomítói marzs értékével nem számolunk. Így leegyszerűsítve is érdemes mindazonáltal megnézni, hogy idén januárban, amikor a lélektani 500 forintos szint alatt állt a 95-ös benzin piaci ára, akkor milyen szinten forgott az olaj és a dollár a tőzsdéken. Ehhez nagyságrendileg akkor 80-82 dollár körüli árfolyam kellett, úgy, hogy az amerikai fizetőeszköz 325 körül mozgott a forint ellenében.
Mindez azt jelenti, hogy a mostani 390 forint körüli dollárt alapul véve 68 dolláros vagy annál olcsóbb olajárra lenne szükség az 500 forint alatti benzinhez.
Noha a piaci folyamatok teljesen kiszámíthatatlanok, egy ilyen mértékű áresésre a Brent-olaj esetében viszonylag kevés az esély, még úgy is, hogy az előbbiekben azt írtuk, leolvadás esetén az árupiacon az olaj viheti a gyengülésnél a prímet. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy Magyarország az orosz olajembargó kapcsán mentességet kapott, így továbbra is az úgynevezett Ural típusú olajat dolgozzák fel a százhalombattai finomítóban. Ez a Mol számára két okból is örvendetes, egyrészt a finomító más olajra való optimalizálása nem igényel pluszköltséget, és ami még fontosabb, hogy a Brent és az Ural olaj között jelenleg is van egy 30 százalék körüli különbség.
Amennyiben egy, a fentinél sokkal reálisabb szcenárió bekövetkezne, vagyis egy nagyjából 10 százalékos áresés, abban az esetben az Ural olaj ára és a dollár-forint jelenlegi árfolyama alapján a piaci ár akár 500 forint körül is lehetne.
De NEM lesz.
A tavalyi év végén, illetve az idei év elején ugyanis a magyar kormány a választási győzelem érdekében esztelen költekezést folytatott, óriási költségvetési hiányt felhalmozva. Emiatt az utóbbi időben a Bokros-csomagot idéző megszorításnak lehetünk szemtanúi, amely keretében a Molt is durván megsarcolják.
Így a kormány a két olajfajta árkülönbözetéből adódó nyereséget lefölözni, hiszen 25 helyett 40 százalékot extraprofit-adót fizetnie a Molnak az Oroszországból származó kőolaj beszerzési ára és a világpiaci olajár különbözete után. Mindez az mfor.hu becslése szerint egyébként a költségvetés számára 120-150 milliárd pluszbevételt jelenthet. Ez jelentős többlet ahhoz képest, hogy eredetileg az energiaszektortól mintegy 300 milliárd forint bevételt várt a kormány az extraprofit adók kapcsán.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy jelen helyzetben az üzemanyag-fogyasztás visszafogása is cél, hiszen a Mol állítása szerint a nyomott nagykereskedelmi ár miatt megszűnt importot a magyar társaság nem képes saját finomítóiból nem képes pótolni. Amiben persze az is közrejátszik, hogy az előző évekhez képest az első féléves üzemanyag-forgalom 20 százalékos növekedést mutat.
