Ahogy arról lapunk is beszámolt róla, szombaton újabb szigorításról döntött a kormány, és immár a céges autók sem vásárolhatnak hatósági áron üzemanyagot, hanem annál csak bő 220-250 forinttal drágábban tankolhatnak.
A szombaton bejelentett intézkedések deklarált célja az volt, hogy a Mol szerint fenyegető áruhiányon enyhítsenek. A magyar olajvállalat aggodalma nem alaptalan, hiszen az utóbbi napokban a problémákra utalóan napvilágot láttak formális információk, így például a Shell több magyarországi kutját is bezárta, de töltőállomásokról érkező hírek kvázi informálisan is azt mutatták, hogy nincs elég üzemanyag. A folyamat megértéséhez érdemes hangsúlyozni: a hazai előállítás és az import között korábban kialakult 70-30 százalékos arány teljesen felborult miután a tavasz folyamán a kiskereskedelemi árstop mellett nagykereskedelmit is bevezettek.
Az importőröknek nem érdemes behozni a gázolajat és a benzint, a magyarországi értékesítésen ugyanis csak veszítenének a fentiek miatt.
Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a viszonylag nyomott hazai árak miatt egy ideig a külföldi fuvarozók itt tankoltak. Őket ugyan kitették a kedvezményezettek köréből, ám a hazai fogyasztók az elmúlt évekkel összehasonlítva így is sokkal több üzemanyagot vásároltak. A megnövekedett kereslet és a kieső import pedig együtt egyre inkább az ellátási nehézségek felé tolták a magyar piacot. Az utolsó csepp a pohárban a Mol százhalombattai finomítójának tervezett karbantartása jelentette, ez a leállás ugyanis 65 százalékos csökkenést a magyar dízeltermelésben augusztusra. Így gyakorlatilag az utolsó pillanatban döntött a kormány a hatósági árra jogosultak korlátozásáról.
Nagy kérdés azonban, hogy a Kormányinfón elhangzott, majd hamarosan a közlönyben is megjelent lépések valóban jelentős mértékben visszafogják-e a keresletet. Ha ugyanis igaz a Mol és a kormány kommunikációja, akkor jelen helyzetben erre lenne szükség. A gázolajból ugyanis Európában sincs elég, korábban az európai finomítók kínálatát elsősorban orosz importtal növelték, így tudták kielégíteni keresletet. A háború miatt bevezetett szankciók azonban érintik a kőolajszármazékokat, így az üzemanyagokat is, ami nem könnyíti meg a helyzetet.
A szombati korlátozás becslések szerint a hazai járműállomány ötödét érinti, fogyasztást tekintve pedig ennél valamivel nagyobb arányt, hozzávetőleg 25 százalékot. Ha tehát a piaci árak miatt ennek a körnek a fogyasztása drasztikusan visszaesne, akkor az enyhíthetne az áruhiányon. Csakhogy közgazdasági szempontból a céges autók használata sokkal kevésbé árrugalmas, mint egy magánszemély esetén, akik közül az árak miatt valószínűleg sokkal többen tennék le az autójukat.
A cégeknél a munkát, kiszállítást, ügyféllátogatást az eddigiekhez hasonlóan el kell végezni, így véleményünk szerint látványos visszaesésre nem érdemes készülni. Az esetükben a költségek növekedését a vállalkozások valószínűleg nem nyelik le, hanem megpróbálják majd valahogy áthárítani a vevőikre. Mindez azzal jár, hogy az üzemanyaghiány csökkenése helyett a lépés az adók folytán magasabb költségvetési bevételt, és tovább emelkedő inflációt fog okozni.
Hogy az üzemanyaghiány nem csak egy kommunikációs lózunk, azt jelezheti ez is, hogy a szombati kormányzati bejelentés szerint 184 millió liter dízelt és gázolajat szabadítanak fel. Ez a teljes készlet egynegyede – mondta el Gulyás Gergely a Kormányinfón. A probléma az, hogy ennél a havi gázolajfogyasztás jóval több (lásd fentebb az ábrát), ez a mennyiség kevesebb mint két hétig fedezné a hazai szükségleteket. Ha tehát valóban annyira kevés gázolaj, ahogy azt a kormányzati és a Mol kommunikáció sugallja, akkor csak idő kérdése, hogy a lakossági ársapka meddig él.
Komoly illúzióink persze nem lehetnek, hiszen a hétvégén már a Fidesz kommunikációs igazgatója is arra utalt, hogy változások előtt állunk. Hollik István azt nyilatkozta, hogy küzdeni kell azért, hogy ez az eszköz október 1-je után is rendelkezésre álljon. Ugyanakkor ahogy hónapról-hónapra csökkent a kedvezményezettek köre, nem nehéz azt feltételezni, hogy legkésőbb két hónap múlva teljesen kivezetik a hatósági árat.
A nagy kérdés ezt követően az lesz, hogy mennyire fog majd vastagon a kormány és a Mol ceruzája. Jelenleg ugyanis két fontos tényező is hat az árakra, egyrészt az itthon feldolgozott urali-típusú olaj továbbra is jóval olcsóbb, mint a brent. Másrészről viszont a Molnál az emiatt keletkező nyereséget az állam lefölözi, szombaton is emelték a társaság által fizetendő extraprofit-adót a korábbi 25-ről 40 százalékra.
Jelen pillanatban tehát úgy néz ki, hogy az üzemanyagokkal kapcsolatos hétvégi módosítások legnagyobb nyertese a költségvetés lesz, a vesztese pedig az autósok. Most még csak a céges, de maximum két hónap múlva valószínűleg mindenki átkerül a piaci áras kategóriába.
