<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Idén márciusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 697 ezer fő volt.

A január–márciusi időszakban az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 107 ezer fővel több, 4 millió 674 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 103 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. 

Még mindig több férfi dolgozik, mint nő

A 15–64 évesek közül 4 millió 569 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,0 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 424 ezer főt ért el, foglalkoztatási rátájuk – demográfiai okokból – 1,3 százalékponttal, 78,5 százalékra nőtt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 75 ezerrel, 2 millió 145 ezer főre, a foglalkoztatási ráta 3,1 százalékponttal, 69,4 százalékra emelkedett.

A fiatalok (15–24 éves) korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 269 ezer fő volt, foglalkoztatási rátájuk 0,5 százalékponttal, 27,4 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves) népesség körében a foglalkoztatási ráta 2,2 százalékponttal, 87,8 százalékra, míg az idősebb (55–64 éves) korosztályban 3,4 százalékponttal, 64,6 százalékra emelkedett.

Hogy alakultak a számok? Fotó: Depositphotos
Hogy alakultak a számok? Fotó: Depositphotos

Itt dolgoznak a legtöbben és a legkevesebben

Minden régióban nőtt a foglalkoztatási ráta a 15–64 évesek körében az előző év azonos időszakához képest, a legjelentősebben Budapesten (3,9 százalékponttal), a legkevésbé (0,7 százalékponttal) Dél-Alföldön. A jelentős rátanövekedés következtében a fővárosban volt a legkedvezőbb a helyzet, a foglalkoztatás szintje itt a legmagasabb, 79,9 százalék, míg a legalacsonyabb érték (67,7 százalék) Észak-Magyarországot jellemezte.

Hogy alakult a munkanélküliség?

A munkanélküliek száma 2022 márciusában 176 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt .

A 2022. január–márciusi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 181 ezer főt, a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékot tett ki. Ugyanebben az időszakban az egy évvel korábbihoz képest a 15–74 éves munkanélküliek száma 34 ezer fővel, míg a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal csökkent. A férfiak körében a munkanélküliek száma 99 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,3 százalékponttal, 3,8 százalékra mérséklődött. A nőknél a munkanélküliek száma 82 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 1,3 százalékponttal, 3,6 százalékra csökkent.

A 15–24 éves munkanélküliek száma 31 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalékra mérséklődött, ennek ellenére az összes munkanélküli még mindig több mint 17 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékponttal, 3,3 százalékra, az 55–74 éveseké 0,2 százalékponttal, 3,1 százalékra csökkent.

Még mindig sok a tartós munkanélküli

A munkakeresés átlagos időtartama 8,9 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást. A munkanélküliségi ráta Észak-Magyarország kivételével – ahol a mutató értéke 1,0 százalékponttal nőtt – mindegyik régióban csökkent az előző év azonos időszakához képest, a legjelentősebben Pest és Dél-Alföld régiójában (egyaránt 1,6 százalékponttal). A munkanélküliség szintje Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,8 százalék), Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,7 százalék).