<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
15p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A kormánynak lélegeztetőgépeket értékesített két tucatnyi cégből mindössze tíz magyarországi bejegyzésű, közülük azonban csak ketten tevékenykedtek a koronavírus-járvány kirobbanása előtt is az egészségügyben. Többen még profilváltásra is hajlandóak voltak, hogy behozhassák a fertőzés miatt életveszélyes állapotba kerülők kezelését szolgáló készülékeket. Vélhetően a minél magasabb haszon reményében – e feltételezést az egyik ominózus cég már megjelent 2020-as adatai igazolják.

Új társaságot jegyzett be a minap a Pécsi Törvényszék Cégbírósága, SCA Medical Trading Kft. néven. Önmagában ez az aktus még nem számítana hírnek, hiszen azért a koronavírus-járvány ellenére sincs olyan nap, hogy ne jönne létre egy új vállalkozás. Az Opten néhány hete közzétett adatai szerint például 2020-ban naponta több ezer céget jegyeztek be, idén márciusban pedig 3044-et.

Ha sokak szívét meg is dobogtatta, csak kevesen kerültek közel a húsosfazékhoz. Fotó: depositphotosHa sokak szívét meg is dobogtatta, csak kevesen kerültek közel a húsosfazékhoz. Fotó: depositphotos

Az meg a Covid közepette végképp nem nagy truváj, hogy a szóban forgó cég a gyógyszer és gyógyászati termék nagykereskedelmet jelölte meg fő tevékenységeként. Az SCA Medical Trading alapítójának személye viszont már említésre méltó: az Ács Medical Holding Vagyonkezelő Kft. ugyanis egyike azon tíz hazai vállalkozásnak, amelyektől a Külgazdasági és Külügyminisztérium lélegeztetőgépet vásárolt.

Lapunk is beszámolt arról, hogy a koronavírus-járvány kitörését követően, 2020 tavaszán a magyar kormány 16 ezer lélegeztetőgépet importált, összesen mintegy 300 milliárd forintért. Annak ellenére, hogy Orbán Viktor a koronavírus-járvány elején – egészségügyi szakemberek véleményére támaszkodva – úgy becsülte, Magyarországnak a lehető legrosszabb forgatókönyv esetén 8 ezer darab lélegeztetőgépre lesz szüksége. Vagyis feleannyira, mint amennyit beszerzett a külügy. S ha azt vesszük, hogy az e tekintetben eddig csúcsot jelentő napon, idén március 30-án 1529-en voltak lélegeztetőgépen, akkor még nagyobbnak tekinthető a túlkínálat. Nem véletlen, hogy a kormány már tavaly októberben kiadta a nagyköveteknek, hogy mérjék fel, van-e igény lélegeztetőgépekre, néhány hete pedig rendeletben írta elő a 8 ezer darabban meghatározott stratégiai készlet feletti mennyiség értékesítését.

A külügy a lélegeztetőgépeket 25 társaságtól vásárolta meg, ebből 10 magyarországi. Az ember azt hihetné, hogy effajta orvosi eszközöket olyan vállalkozások hoznak be az országba, amelyek azzal már jó ideje kereskednek, ez a fő profiljuk, hiszen így szakmailag meg tudják ítélni a portéka minőségét, így azt is, hogy az azokért kért ár méltányos-e. A valóságban azonban a tíz magyarországi lélegeztetőgép-beszerző cégnek a kisebbik hányada volt tagja e szakmának már a Covid kitörése előtt is, a többség teljesen más tevékenységről nyergelt át – jó esetben legalább addig kereskedett, csak nem gyógyászati termékekkel –, s olyan is akad, amely e lehetőségre gründolt vállalkozást.

A cikkünk elején említett Ács Medical Holding azok közé tartozik, amelyek eddig teljesen mással foglalkoztak, s a Covid miatt nyergeltek át az egészségügybe.

A profilváltók (7 cég)

Ács Medical Holding Vagyonkezelő Kft. 

Az SCA Medical Tradinget egy hónapja alapította a Ács Medical Holding Vagyonkezelő Kft., amely 2014 decembere óta létezik, de csak 2020. március 15-én vette fel a tevékenységi körébe a gyógyászati termék kiskereskedelmet. Addig saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával és üzemeltetésével foglalkozott, még az alapításakor kapott neve alatt, Drenningen Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-ként. 

A profilváltással egyidőben keresztelte át magát SCA Medical Kft.-re, miután a Drenningenben minősített többségi befolyást (ez a törvény szerint legalább 75 százalékos tulajdoni hányadot takar) szerzett egy magánszemély, Ács Balázs. De ez az elnevezés még egy évig sem élt, idén február 11-étől lett ugyanis Ács Medical Holding Vagyonkezelő Kft. a cég neve, aminek a nyilvánosan elérhető adatokból kikövetkeztethetően prózai a magyarázata: Ács Balázs lett a cég egyedüli tulajdonosa, a vele együtt tizenegy hónappal korábban beszállt OncoTherm Innovációs és Kereskedelmi Kft. kiszállt. 

Új tevékenységétől talán meglódul a cég szekere, amely az utóbbi években finoman szólva is döcögött: 2018-ban és 2019-ben például egyetlen fillér forgalmat sem produkált, de az azt megelőző években is csak néhány százezreseket (a 2020-as adatai még nem ismertek, lévén, hogy azokat a cégeknek legkésőbb 2021. május 31-éig kell közzétenniük).

Pro Concept Tanácsadó Kft.

2005 áprilisában alapították, fő tevékenysége a mai napig információ-technológiai szaktanácsadás. 2020 márciusában vette fel a gyógyszer, gyógyászati termékek nagykereskedelmét.

Arról az az Átlátszó számolt be, hogy 2012-ben több részletben több mint kilencmillió dollár érkezett egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára, történetesen pont akkor, amikor a magyar kormány furcsa körülmények között kiadta az azeri baltás gyilkost. A pénzt a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett Velasco International Inc. magyarországi bankszámlájára utalták, amelynek magyarországi kézbesítési megbízottja a Pro Concept többségi tulajdonosa, Hiszem János volt.

A 2015-ben még nulla forgalmú és veszteséges Pro Concept a 2016-os évét már közel 530 millió forintos nettó árbevétellel és 179 milliós adózott nyereséggel zárta. Az igazi kiugrást azonban a 2018-as esztendő hozta el, abban az évben 3,8 milliárdos forgalmat realizált, majd 2019-ben hajszálra ugyanennyit, profitja azonban 1,9 milliárddal szemben tavalyelőtt már 2,6 milliárd lett.

TMT Technics Kft.

2000 szeptemberében még CREST Élelmiszeripari Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. néven látta meg a napvilágot e vállalkozás, amely fő tevékenységeként a csomagolást jelölte meg. 2018 augusztusában profilt váltott, optikai eszközök gyártására kezdett fókuszálni, egyúttal TMT Technics Kft.-re keresztelte át magát. Fő tulajdonosának személye azonban nem változott, az a mai napig a két magánszemély alapító egyike, Tóth László, aki a Magyar Judo Szövetség elnöke.

Az egészségügyi területre a TMT is csak a Covid kapcsán tévedt, nemcsak lélegeztetőgépeket vett, a neve az idei év elején kínai maszkgyártó gépsorok beszerzése kapcsán is felmerült.  

Két profilváltása közül csak az elsőnek, a 2018-asnak a pozitív hatását lehet számszerűsíteni. A 2015-2017-es nulla forgalmakkal szemben a cég a 2018-as évét már közel 101 millió, míg a 2019-est csaknem 114 milliós árbevétellel hagyta maga mögött, miközben a veszteségét is sikerült nyereségbe fordítania.

OTT-ONE Nyrt.

Épp a napokban került a figyelem középpontjába az OTT-ONE Nyrt. is, annak kapcsán, hogy a Magyar Nemzeti Bank felfüggesztette részvényeinek tőzsdei kereskedését, miután a cég hiányosan tette közzé, könyvvizsgálója miért adta vissza a megbízatását (a felfüggesztés még mindig tart).

Addigi tevékenysége alapján e cég lélegeztetőgép-vásárlása sem tekinthető szokványosnak. Fő profilja ugyanis a kezdetektől mind a mai napig az egyéb természettudományi, műszaki kutatás, fejlesztés. Jogelődje 2010 augusztusában indult, HybridBox Médiainformatikai Zrt.-ként, de azonnal át is változott nyilvános részvénytársasággá, egyúttal bevezette magát a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT). 2012-2014 között FUSO Esosystem Nyrt.-ként működött, 2014 decemberétől OTT-One. 

A BÉT honlapján olvasható önjellemzése szerint „a high-tech biztonságtechnikai ágazathoz (biometrikus azonosítás, hitelesítés, nyomonkövetés, egyedi hardver- és algoritmus fejlesztések) tartozó élvonalbeli szolgáltatásfejlesztésben érdekelt. Ehhez szakmailag szorosan kapcsolódik a blockchain technológiák fejlesztése, amellyel a társaság egyedi, különleges megrendelői igényeket szolgál ki. A vállalat a videostreaming területén több innovatív szoftveres megoldás kifejlesztésében és piacra vitelében is részt vesz, melynek két fő területe a digitális videóalapú tartalmak magas minőségű, korszerű platformokon, nagyszámú látogató részére történő eljuttatása; valamint modern videostreaming alapú online oktatási rendszer fejlesztése”.

2020 júniusában az OTT-One több egészségügyi tevékenységet is felvett a palettájára, megágyazva ezzel a lélegeztetőgép-beszerzésnek. 

Ám árbevétele 2015-2019 között már ezen új üzleti láb nélkül is évről évre gyarapodott, az a 2015-ös 356 millió forinttal szemben 2019-ben már közel 2,9 milliárdot tett ki, a hat évvel ezelőtt még negatív eredménye pedig 2016-ban pozitívba váltott, nyeresége tavalyelőtt csaknem 205 millió lett.

E cég lélegeztetőgépekkel kapcsolatos biznisze sem mentes a felhangoktól. Mint azt a hvg.hu kiderítette, az OTT-One Nyrt. felügyelőbizottságának egyik tagja, Martonicz Dániel tulajdonosa annak a Pannon Cargo and Sped Trans Logisztikai és Szállítmányozási Kft.-nek, amely szintén állami megbízásból, 6 milliárd forintért beüzemelte a megvásárolt lélegeztető-gépeket. Miután a két pozíciót a tőzsdei cég összeférhetetlennek minősítette, Martoniczot tavaly júliusban visszahívták az fb-ből.

Európa Ázsia Kereskedelmi és Befektetési Kft.

2018 augusztusában jött létre, üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadásra. 2019 januárjában 23 millió forintos állami megbízást nyert el a külügy fennhatósága alá tartozó, azóta megszüntetett MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. által kiírt, 1,1 milliárd forintos összértékű pályázaton, amely a magyar kis- és középvállalkozások kínai és japán piacra lépését volt hivatott elősegíteni.

Első teljes üzleti évében, 2019-ben 276 millió forintos nettó árbevétel mellett közel 17,4 milliós adózott nyereséget ért el.

Fourcardinal Tanácsadó Kft.

Ugyancsak üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás a fő profilja a 2014 szeptemberében elindított cégnek, amely 2020 március végén vette fel a gyógyszer, gyógyászati termékek nagy- és kiskereskedelmet a tevékenységei közé. 

A céget két magánszemély hozta létre, közülük az egyik, Nagy Beatrix mellé 2020. április 20-án szállt be az ugyanaznap gründolt SRF Silk Fund Holding Zrt. Utóbbi alapítója a nyilvánosan elérhető cégadatokból nem derül ki, a valaszonline.hu szerint azonban két ügyvéd, Veréb Balázs és Vámosi-Nagy Zsolt indította el a vagyonkezelő részvénytársaságot. 

Érdekes a Fourcardinal vezérigazgatójának, Szeverényi Márk Mihálynak a személye is. Mint arról már beszámoltunk, az ő testvére Szeverényi Ivonn Ildikó, akit Áder János Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előterjesztésére tavaly júliusban rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezett ki. Férje pedig a valaszonline.hu szerint Szabó László volt külügyminiszter-helyettes és amerikai nagykövet, jelenleg a kormánypárti sajtótermékek kiadó Mediaworks elnök-vezérigazgatója. Szabó 2020 áprilisában, pont akkor hagyta ott washingtoni pozícióját, amikor Szeverényi Márk Mihály megkötötte a 17 milliárd forint értékű lélegeztetőgép-beszerzési szerződést a külüggyel.

A Fourcardinal nettó árbevétele 2015-2019 között egyenletesen alakult, 161-229 millió forintot ért el – utóbbit éppen tavalyelőtt –, amelyhez végig nyereség is társult, 2019-ben például 31,2 milliós.

Szegi Medical Center Kft.

2010-ben alapította két magánszemély, Vállalkozásfejlesztési és Tanácsadó Koordinációs Centrum Kft. néven. Közülük Nagy Hunor Szilárd most is tulajdonos, a szavazati jogok több mint 50 százalékával rendelkezik. A társaság a mostani nevét 2018 márciusában vette fel. Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás volt a fő tevékenysége, ezt módosította alig egy hónappal később, 2018 áprilisában szakorvosi járóbeteg-ellátásra.

Akkor lett a cég tulajdonosa Szegi Ildikó és az ő leánya, Nagy Beatrix, a Fourcardinal Tanácsadó Kft. egyik alapítója. Szegi a valaszonline.hu már említett cikke szerint a Balázs Gyógyulásáért nevű alapítvány kurátora, azé az alapítványé, amelyet Rahói Zsuzsanna, Orbán Viktor nemzetközi főtanácsadója hozott létre.

A Szegi Medical Centernek is a 2019-es év hozta el a kánaánt: a 2018-as mikroszkópnyi, közel 2,3 millió forintos árbevétellel szemben már több mint 70 milliós forgalmat ért el.

Új vállalkozások (1)

Limitless Medical Center Kft.

2020. április 14-én alakult, a tulajdonosként megjelölt Bócsi Noémi egyéb vállalkozásai egy kivételével az autóiparban tevékenykednek, gépjármű-alkatrészekkel kereskednek, az e tekintetben kakukktojásnak számító cége ingatlanokban utazik.

A szakmabeliek (2)

Celitron Medical Technologies Ipari és Szolgáltató Kft.

Orvosi műszerek, eszközök gyártására 2005 júliusában hozta létre az izraeli Akemy Advanced Technology Ltd, amely 2019 novemberében kiszállt, attól kezdve az Amszterdamban bejegyzett Celitron B.V. a cég tulajdonosa. Ám abból, hogy a kft. neve már az alapításkor is Celitron volt, arra lehet következtetni, hogy tulajdonképpen már akkor is köze volt hozzá a holland anyacégnek.

A Celitron egy magyar gyártó cég, amely a kutatásra és a fejlesztésre helyezi a hangsúlyt a sterilizálás és a fertőzésveszélyes hulladékkezelési rendszerek területén. Világszerte több mint nyolcvan országban már több mint 400 kórházi veszélyeshulladék-kezelő egységet, azaz hulladékfertőtlenítő berendezést, valamint több mint négyezer gőzsterilizálót telepítettek.

A Covid kitörését követően nemcsak annak kapcsán került a figyelem középpontjába, hogy ezer darab lélegeztetőgépet adott el a külügynek, hanem azért is, mert a tárca a Celitront választotta ki lélegeztetőgépek gyártására – mint azt Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára annak idején kiposztolta a Facebook-oldalára. Mintha nem lett volna – ahogy már említettük – így is az igényeltnek a többszöröse a 16 ezer megvásárolt készülék. Szeptember végére aztán el is készült ezer darab lélegeztetőgép a Celitron váci gyáregységében. 

Kérdés, ez a biznisz egyenesbe hozza-e a cég eredményét, a kft. ugyanis a 2018-as évét 280 millió, a 2019-est több mint 201 millió forintos veszteséggel zárta.

Medirex Egészségügyi, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.

A lélegeztetőgép-beszerzők körének legveretesebb múltú tagja, 1997 júliusában alakult, ráadásul már az alapításától kezdve foglalkozik gyógyászati termékek kiskereskedelmével.

Történetében fekete pont a 2016-os év, akkor állapította meg ugyanis a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), hogy a 2015-ös, „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” nevű EU-s pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások során a Medirex kilenc másik társasággal kartellezett, melyért a GVH együttesen több mint 1,6 milliárd forintnyi bírságot vetett ki rájuk. Ebből 162,6 milliót a Medirexre, amely ellen a cég fellebbezést nyújtott be, amelyről döntés a 2020-as mérleg készítéséig még nem született – olvasható a Medirex tavalyi üzleti évéről már februárban közzétett kiegészítő mellékletben.

Üzleti teljesítményét azonban nem érheti kritika, nettó árbevételét 2016-tól évről évre gyarapította, az az öt évvel ezelőtti 990 millió forinthoz képest 2019-ben már megközelítette az 5,6 milliárdot, úgy, hogy ezen időszakban végig nyereséges volt. Az igazi kiugrást a 2020-as év hozta, tavaly ugyanis a Medirex árbevétele 34,5 milliárd forint lett (vagyis több mint a hatszorosa az egy évvel korábbinak), ebből 21,3 milliárdra Magyarországon tett szert. A profitja pedig egy év alatt 445 millióról 6,1 milliárd fölé ugrott. Az árbevételből mindössze 231 milliónak leltük meg a forrását, ennyiért vásárolt az Állami Egészségügyi Ellátó Központ tavaly decemberben 28 lélegeztetőgépet. (A kiugró árbevétel mibenlétéről megkérdeztük a Medirexet, amint válaszolnak, azt közöljük.)

A GVH megbírságoltak között volt a HOGE Orvosi Műszer Kft. is, amely tulajdonosainak másik érdekeltsége, a HOGE Systems Szolgáltató Kft. március végén nyert jogot arra a Debreceni Egyetem által kiírt uniós közbeszerzésen, hogy négy darab lélegeztetőgépet eladjon a Klinikai Központ, Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikának, negyedannyiért, nettó 4 millió 75 ezer forintért, mint amennyit az állam szerzett be egy ilyen készüléket. 

Ugyancsak március végén került pont arra a közbeszerzési eljárásra, amely keretében a Belügyminisztérium 465 lélegeztetőgépet vásárolt, ezúttal a Med&Trade Bt.-től. Ez azonban nem a 16 ezer darabos magyar kontingenst növeli, hanem az uniós készletet.

A fenti felsorolásból figyelemre méltó tehát, hogy a tíz magyarországi lélegeztetőgép-beszállító közül csak ketten tevékenykedtek korábban is az egészségügyi bizniszben. A többség még profilt is hajlandó volt váltani, hogy szállíthasson a külügynek, vélhetően a minél nagyobb haszon reményében. E feltételezést egyelőre csak a Medirexnél látjuk igazoltnak, miután csak e társaság tette közzé a 2020-as adatait. A többiek esetében is már csak néhány hetet kell várni, hogy okosabbak legyünk, legkésőbb 2021. május 31-éig, a tavalyi beszámolók közzétételének kötelező határidejéig.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.